Adók.
495Adók.
A fenti számadatok egyszersmind kulcs gyanánt szolgálnak a vármegye megnövekedett teherviselési képességének megértésére. 1737-ben hét hónap alatt adóba fizetett a vármegye összesen 32,369 forintot. Ebből a krasznaközi járás adott 5741 forintot, a bányai 11.925, a szamosközi 6476, a nyíri 8227 forintot.
Sajátságos módon ment végbe az adók kivetése. A kormány előírásához képest a meglévő munkaerő és javak összeségéből úgy állítottak össze egy-egy kontingenst, hogy azok mindegyike egyenlő adóalapul szolgáljon. Ezeket akkor pozíczióknak nevezték, néhol pedig dikának. Ily egyenlő pozícziók voltak 1738-ban: a gazda személye, egy kenyeren élő két testvér, 4 ökör, vagy ló, 2 fejős tehén, 4 meddő tehén, 24 fejős juh, 30 meddő juh, 24 fejős kecske, 30 meddő kecske, 12 méhkas, 12 nagyobb malacz, 24 egyéves malacz, 14 köböl gabona, 40 köböl zab, 1.2 zsák aszalt gyümölcs, 10 szőlőásó, 20 zsák hagyma, 1 fazék pálinka, 1 rendes mesterség, 1000 fej káposzta, 12 köböldió.
Az adót természetesen a jobbágy fizette, a vármegye azonban régebbi idő óta megtaksálta az ármálista nemeseket is a házi pénztár javára. Kivülök e törvényhatóság területén még oly társadalmi osztályt is találunk, mely bizonyos mértékben nemesi jogokat élvezett. Ezek a hajdúk voltak Károly városában; a vármegyének bármely pillanatban mozgósítható fegyveres csapatát alkották, melynek békés időben is nagy hasznát látták a rend fentartása körül. Reájuk vonatkozik egy 1732-iki közgyülési határozat: „A hajdúk, ha akadályozva nincsenek, szorgalmasan járjanak a megyegyűlésekre.”
A vármegye állandóan ágenst tart Bécsben, hogy az ott mozgassa ügyeiket . Határtalan hódolattal vannak a korona örököse, Mária Terézia főherczegnő és férje Lothringeni Ferencz iránt. Az 1735. évi instrukczióban szinte gyermekes aggódással utasítják követeiket, hogy a vármegye hódoló felíratát és ajándékát miként adják át az ifjú fejedelmi párnak: ha másként nem lehet, mindkettőnek külön-külön; de ha lehetséges, akkor, mikor együtt vannak. Nyugtatót azonban kérjenek az átnyújtott összeg felől.
Komolyabb dolgok is vannak az említett követi utasításban: kevesbítse a kormány a vármegye területén levő katonaságot; az egri püspök pedig engedje le a dézsmát 7–800 frtra. A hadseregre valóban sokat áldoznak. Igy példáúl 1739-ben 2769 katona- és 2010 lóporcziót adnak hónaponként.
