Izabella.
Izabella.
Fráter György meggyilkoltatása után Izabella lemondott Erdélyről, átadta Ferdinándnak, maga pedig fiastul kiköltözött királyi atyjához Lengyelországba. A török azonban hallani sem akart arról, hogy Erdély a királyé legyen; így tehát az egész országban megkezdődött a harcz, a várak ostroma. Báthory András, kit a király egyúttal erdélyi vajdává nevezett ki, a ki azonban köszvényes lábai miatt képtelen volt ily vészterhes időben fontos feladatának megfelelni, arra kérte a királyt, hogy mentse fel őt ez alól a tisztség alól. A király beleegyezett, de kötelességévé tette, hogy Asszonypataka kastélyát, mely körül a polgárok lázongtak, vegye oltalmába.
Báthory István.
(Az Orsz. Képtárból)
I. Ferdinánd.
(Az Orsz. Képtárból)
Ecsed vára a XVII. században.
(Az Orsz. Képtárból)
Szatmár vára 1665-ben.
(Az Orsz. Képtárból)
439E közben az erdélyiek nem tűrhetvén tovább sem a török hadak pusztításait, sem a német zsoldosok zsarolásait, visszahívták Izabella királynét, hogy végre békét élvezzenek. Zsigmond lengyel király a leányát tekintélyes haderővel kísértette országába; a szultán parancsára havasalföldi oláhok és tatárcsapatok is csatlakoztak hozzá. Ezek átvonulásuk alkalmával, 1556-ban, a vármegyét tűzzel-vassal pusztították, úgy hogy a nép a várakban keresett menedéket, s javait az ellenség kényére bízta.
Ez az új politikai fordulat a három Somlyai Báthory testvér hűségét is megingatta és Izabellához pártoltak. Ennek megboszulására Telekesi Imre, Ferdinánd király kassai kapítánya 1557-ben el akarta tőlük venni Szatmárt. De Somlyai Báthory István, a váradi kommendáns és bihari főispán, Balassa Menyhért és Bebek Ferencz segítségével elűzte őt a vár alól. Németi a lángok martaléka lett.
Időközben Bebek Ferencz, több más erdélyi főúrral együtt, gyanús lett Izabella királyné előtt, hogy őt és fiát János Zsigmondot a szultán akaratával meg akarja a tróntól fosztani. Hogy tőle megszabaduljon, az összeesküvésbe szintén beavatott Balassa Menyhértet bérelte föl, hogy Bebeket társaival együtt láb alól eltegye. A minden gonoszságra kész ember vállalkozott az aljas terv végrehajtására és tanácskozás ürügye alatt az összeesküvőket a fejedelmi palotába híván, valamennyit felkonczoltatta. Gonosz tette jutalmául 1558-ban a királyné őt tette meg az erdélyi hadak fővezérévé, a sereg fentartására neki adta Nagybányát, Tasnádot és három vármegyének egyházi tizedét, s a Somlyai Báthoryak beleegyezésével, Szatmárt jelölte ki székhelyéül. Azonban a gonosz ember, kinél elvetemültebbet még ebben a romlott korban sem ismerünk, baráti látogatás ürügye alatt, a Báthoryak őrségét kizavarta a szatmári várból s attól kezdve mint valami rablóvezér fosztogatta az egész vidéket. De még itt sem állapodott meg. Mikor Ferdinánd hadai mind szorosabbra vonták a hurkot körülötte és már Szalka várát is bevették s őrségét leöldösvén, a földdel egyenlővé tették, azonkívül az olcsvai erődöt is elfoglalták: alkudozásba bocsátkozott Ecsedi Báthory Andrással és azon föltétel alatt, hogy eddig bírt javait megtarthassa s azokon felül még a detrekői uradalmat kapja jutalmul, elpártolt Izabellától és Ferdinándhoz szegődött. Követte őt Ecsedi Báthory Miklós is. Oly titokban tudta tartani ujabb árulását, hogy arról Izabolla udvarának sejtelme sem volt. Sőt még azokban a napokban küldött neki Csáky Mihály kincstartó 10.000 forintot a katonák zsoldjának kifizetésére. A pénzt átvette, átadóját ellenben kikergette a várból; ekkor derült ki árulása.
Képzelhető az erdélyi udvar álmélkodása és bosszuvágya. János Zsigmond, Német Ferenczet és Somlyói Báthory Istvánt küldötte ellene, de ő ezeket Hadadnál keményen megverte. Báthory az ütközetben maga is sebet kapott és csak vezetője helyismeretének köszönhette, hogy fogságba nem került. A vesztett csata hírére olyan rémület fogta el az erdélyi udvart, hogy minden kincsét társzekerekre rakva, Lengyelországba akart menekülni, ha ebben Báthory biztatásai és a nép fenyegető magatartása meg nem akadályozzák.
