A vármegye a váradi Regestromban.
A vármegye a váradi Regestromban.
Másik mód az ősi várjavak megállapítására, hogy megvizsgáljuk, mely községből való emberek ügyében mondott ítéletet a szatmári várispán, vagy udvarbírája, s honnan valók, a kik az igazságszolgáltatásban nekik segédkeznek a pristaldusok és a bilótusok. Mert jogosan feltehetjük, hogy csak a saját hatásköre alatt állók fölött bíráskodott és saját alárendeltjeivel vette magát körül. Így fedezzük fel a Váradi Regestromban a következő várbirtokokat: 1209-ben Petri, Terebes , Chupud (?), Ecsed , Boroszló (?), Csenger, Hódos , Pete ; 1216-ban Vasvári, Katar, Gilyán , Hódosd ; Dobra, Angyalos, Tarcsa , Udvari ; 1229-ben Őr ; 1235-ben Zsadány, Pázsit, Tyukod , Gernyez vagy más néven Terem, Petus . A szatmári volt királyi udvartartásnak Darócz és Madarász községek neveiben van némi nyoma. Mind a Darócz, (In der Auz, a madáretetőben), mind a Madarász nevek azt mutatják, hogy itt hajdan királyi solymárok laktak. Világos, hogy nem csupán ennyiből állott a király szatmári uradalma, mert az csak a véletlen műve, hogy éppen ezeknek a községbelieknek voltak olyan pereik, a melyeket istenítéletre kellett utasítani.
A váradi káptalan rendes jegyzőkönyvet vezetett az előtte végbement istenitéletekről s annak egy része fenmaradt korunkig. Tömérdek nevet és adatot s ezer tarka-barka peres ügyet tár ez elénk, a melyek egyéb emlékekkel összevetve, világosságot derítenek arra a homályos századra. A bennünket érdeklő perek tárgya többnyire lopás, rablás, gyilkosság, házasságtörés és bűbájosság. Vannak olyan perek is, melyekben a felek társadalmi előjogokért küzdenek: a százféle teher alatt görnyedő várnép tagjából vitézlő várjobbágy, ebből Szent István szabadja, vagy pedig éppen nemes ember akar lenni.
