Nyírjes.
Nyírjes.
Különös nevezetessége Szabolcs vármegyének a nyírerdeje (betuletum), mert az Alföldön másutt sehol sincs, legfeljebb néhány szála itt-ott, mint régibb vagy ujabb ültetés. A szabolcsi Nyírség azért is nevezetes, mert a nyírfa északibb alakjainál délibb Betula pendula Roth alkotja. Barkás példát Vende Aladár küldött Berkesz határából. A szabolcsi községek neveinek Nyír-rel való összetételéből még nem épen szorosan következnék, hogy a Nyírség homokmezeit mindenütt nagyterjedelmű nyírerdő (nyírves, nyírjes) alkotta, mert valószínünek gondolhatjuk azt is, hogy Nyír a vidéknek, a nyírfára való vonatkozás nélkül, régi neve volt, mint pl. Csík, s a Nyírség meg a nyírfa szótöve csak véletlenül találkozó hasonló hangzás. De mivel 256a Nyírségben, kivált Nyírbátortól délre nyírerdő még ma s van, * bizonyosnak kell tekintenünk, hogy Szabolcs vármegyének mai nyírerdeje valóban őskori ereklye-maradék abból az időből, a midőn még hazánk erdősége és erdejének vagy fás növényeinek földrajzi elosztása egészen más volt, mint mostanában. Ezt bizonyítja az is, hogy még közel, Ecsed lápján másfaju nyírfa, a Betula pubescens is fenmaradt. Más időkben azután a nyír természetszerüleg pusztulni kezdett, azután pedig az ember fejszéje siettette a Nyírség nyírfáját a pusztulás felé.
6 Kerner: Pflanzenleben der Donauländer 40–41. old.
Ellenkezőleg emlitésre méltó, hogy hazánkban a nyírfa kiválóan a hidegebb sovány lejtők és hegyek fája, az Alföldön pedig, Szabolcs kivételével, nyírerdő általában sehol, még homokon sincs.
A nyírségi nyírerdőről különben, az említett ágacskákkal együtt a következő értesítés érkezett:
Id. gr. Vay Ádám, a Nyírség egyik legalaposabb ismerőjének szava szerint Nyírbátor határában gróf Károlyi Tibor erdőállományának nagy része még nyírből áll. Ezen kívül kisebb csoportja már csak elvétve található, másutt a megyében erdeje más sehol sincs, sőt ma már a fáját tenyészteni is nehéz, csak kevés helyen sikerül újra felöveszteni.
A nyírerdő kérdése Szabolcs vármegyében tudományos szempontból annyira nevezetes, hogy hozzá kell szólni az archivum kutatójának, a historikusnak, földrajz-irónak, nyelvésznek, erdésznek stb. Minő volt az eredeti alakja, pusztulásának megindulása, ma már alig deríthető ki. Az írónak, mint a magyar nyelv egykor szenvedélyes tanulmányozójának feltünt a megyebeli „Nyirjes tó”-elnevezés; másutt az ország középtájain nyírves kiejtését is hallotta. Növényetymologiai szempontból nyírjes azért nevezetes, mert a j betű, mint növénynevek végződése, más növényszóban is többször ismétlődik: Eper-j-es, szeder-j-es, Lapu-j-tő (község Nógrádvármegyében.)
