Különösségei.
Különösségei.
Amint a növény hosszas időn keresztül, lassanként tetemes változást szenved, s a mint az ősmultak változásai folytán az egyik itt, a másik ismét más helyen maradt fenn vagy menekült meg a jövendőnek, a természeti körülmények között való életküzdelmében; e szerint majd minden nevezetesebb flóra-darabnak van valami sajátja, különössége vagy eltérő varietása. Szabolcs vármegye flórája az Alföld délibb részétől számbavehető gáttal nincs elválasztva. A Tiszamentét ugyanazok a vízi és mocsári növények kísérik tovább az Alföldön, a szíkes talaj jobban délre Hajdú, Szolnok, Békés, Bihar és Csanád megyén terjeszkedik tovább. Csak a homok esik távolabbra a Duna-Tiszaköz, valamint a temesvármegyei nagyobb homokterülettől. De mivel a homoki fűvek földrajzi terjeszkedése sokféleképen meg van könnyítve, e három homokterületnek számos a közös jellemző növénye, de a Nyírségnek, mint jóval északkeletre terjedő flóratérségnek mégis néhány olyan növénye is van, a minő a Duna-Tisza közén, valamint Temes vármegye homokján sem található.
A Nyírség flórája fölött t. i. már a tokaji, ungi és szatmármegyei hegységek uralkodnak, egyik-másik onnan természetszerüen a homokra is leereszkedik és tovább tenyészik.
Így Kitaibel az Additamenta 182. old. a havasréti zergeboglást (Trollius Europaeus L.) Szabolcs vármegye síkjáról is följegyzi, a minek más megfejtése alig lehet, mint a magas hegyekről való leereszkedés.
A Daphne cneorum L., a Nyírség zonátja vagyis a piros farkashárs egész szervezete, sötétpiros virága, magasabbhegyi, sőt havasi rokonsága nyomán, olyan bokrocska, a mely egykoron magasabb hegyek csúcsát borította. Ma alacsonyabb hegyeinken is terem, más kétségtelen havasi származékkal együtt. Annál meglepőbb, hogy a D. cneorum helyenként a Nyírség homokján is gyakori és mint 3. télizöld-bokrocska nevezetes (a borókán meg a Helianthemum fumanum-on kívül). Nyír-Bátor homokján Kitaibel lelte, 1886-ban pedig gyökeres példákat Illés Nándor erdőtanácsos is küldött Pusztateremről a gebei út mellől. A nép vásárra és templomba is viszi. Más magyarázata ittlétének alig lehetséges, mint hogy az ősibb magasságu hegyekről maradt fenn Ecsed vidékén, innen azután gyökerestől a víz sodorta le, vagy bogyós magvát a madár telepítette ide, azután a hegyről ide bekerült földben is elszaporodott.
Egyéb ritkaságai továbbá Szabolcs vármegyének:
Az ibrányi nyárfa (Természettudom. Közlöny 1897. 441. old.);
A Nonnea ochroleuca Opiz, Beck. F. von Niederoster. 966. old. Kemecse körül (gyüjté Hatzel, Borb. Term. tudom. Közl. 1897. 443), szép sárga korollával, lilaszín kifejlődése nélkül;
Az ujabb Fistularia (Rhinanthus) goniotricha Borb;
Az Equisetum (surlófű) végtelen sorozata, melyről, valamint a gyakori Andropogon Ischaemumról is sikárosnak lehet nevezni a vidéket, mert sikárfűnek hol az előbbit, hol az Equisetum hiemale-t és Eq. Schleicherit (cindrót) nevezik.
A Pulsatilla Zichyi Schur;
A Senecio adonidifolius Rchb. Nyíregyháza és Hugyaj m. (Simk. exsicc.);
A Scutelleria scordiifolia Fisch., a Sc. galericulatának a rokona, Janka 255Kitaibel herbariumából közli (Mathem. és Természettudom. Közlem. XII. köt., 162. old.), ha csak a növény fel nem cserélődött, vagy a meghatározás nem találó.
A Veronica Teucrium L. (V. latifolia minor Koch) var. hemitoma Borb, foliis ad medium aut magis pinnatifidis; area integra maiore et habitu V. teucrii a V. Biharensi Kern. diversa. Nyíregyháza és Sóstó vidékén (Latzel).
Van továbbá a vidéknek még három nevezetes, kertbe illő magas Veronica-ja; a V. pallens Host Nyíregyháza homokos erdőtalaján, a V. geniculata Host; * ez a keskenylevelű V. maritimának kopasz eltérése, Kitaibel küldte Host-nak Bécsbe s Kitaibel halála után 1827-ben irta le a Flora Austriaca I. köt. 4. oldalán. Említésre méltó végre a V. foliosa W. és Kit. Nyíregyháza és Uj-Fehértó között.
5 Kitaibel herbariumában a V. geniculata Host V. angustifolia néven meg van, foliis anguste lineari-lancenatis, argute serratis, in petiolum 1-dm longum attenuatis. „Erdőd (Szatm.) silva depressa, locis subapricis inventa; később humidis herbidis.”
Berkeszi parkrészlet.
Saját felvételünk.
E hegyi növényeknek a Nyírségen való terjeszkedéséből látható, hogy a tokaji, ungi, szatmári hegyek és Szabolcs síkja között szintén megvan ugyanaz a viszony, a mely Buda meg a Rákos, Versecz meg a temesmegyei homokpuszták stb. növényeinek kicserélődése között ismeretes.
