Anya- és fiókegyházak.

Teljes szövegű keresés

Anya- és fiókegyházak.
A vármegye anya- és fiókegyházai a következők voltak:
Dada. Ma is plébánia. A pápai Regestrum említi Szent-Györgyről nevezett egyházát. Papja: 1332. István; kegyura 1067–1254. a Guthkeled nemzetség lehetett. Tisza-Dob. Most félegyház. Egyházának védő szentje a XIV. században Szent-Miklós; papja a Regestrum korában Simon. Birtokosa 1270–1300. a Guthkeled nemzetség, utána a nemzetség dobi ága. Dob kettős hely levén, itt méltán még kápolna is föltételezhető. Takta-Kenézlő. Most félegyház. Papja: 1332. Miklós. Egyháza ismeretlen. 1312-től a Tolcsvaiaké Rakamaz. Ma is derékegyház. Első, okleveles adata 1067-ben merülvén föl, Szabolcs egyik legrégibb egyháza. A szent-keresztről nevezett egyházának első emlékezete 1310-ben a Guthkeledek osztozkodása alkalmával merül föl. 1435-ben papja Miklós volt. Nagyfalu. Egyházát még az árpádházi királyok építhették, miután mint várbirtok 1245-ben került adomány útján a Guthkeledek kezére. 1459-ben egyházas Nagyfalunak neveztetik. Eszlár. Egyháza Szent-Kilián tiszteletére kőből épült (1332–1414). Papja: 1332. Pál, majd János. 1281-ben a Guthkeledeké, 1321. táján a Kállayaké, előttük pedig Karászi Sándor bán ivadékai birtokolták. Szent-Péter (puszta Búj és Kótaj közt) Szent-Péter egyháza 1414-ben említtetik. Hogy plébánia lett volna, nem bizonyos 335Királytelek-re látszik vonatkozni 1338-ból e körülírás: Zentkiral alio nomine (másként) Bűd-Szentkirály. E szerint e területen Szent-István király egyháza állott volna. Tisza-Lök, Szent-Miklós egyházával. 1332–1337-ben. Papjai Jakab, majd Miklós. 1397. Jakab. 1252. Löki Eélnek fiai Csobajt megveszik. 1332-ben a Kállayaké. A régi világban Nagy- és Kis-Lök volt. Gyomán Lök mellett. Már nyoma sincs. Egyháza Szent-Mártont vallotta védő szentjének. Papja 1332. Pál, 1354. Jakab 1325 előtt már a Kállayak birtoka. Szabolcs. 1332–1337. táján papja Péter. Az a kápolna, melyről 1431-ben olvassuk, hogy Szent-Mihály tiszteletének volt szentelve, a falu közepén áll s nem lehet a szent királyok korából való anyaegyház. 1393 előtt már a Szente-Mágócs nembeliek birtoka. Gáva. Papjai: 1332-ben Miklós, 1337 előtt Mihály, 1379-ben Lőrincz. 1245-ig várbirtok, tehát királyi patronátus, aztán a Guthkeledek bírják. Zalkod. Papja 1332. Domonkos. Minden szentekről nevezett egyházának már az Árpádok korában nyoma van. Egy 1299-iki írás szerint ugyanis a zemplényi Csenke Zalkodhoz tartozó félegyháznak mondatik, emberek emlékezetét meghaladó idő óta. Másik félegyházának Wiis tünik elő, mely hely Kisasszony kápolnájának kegyuraságát 1343-ban a Csicseriek bírják. Ibrány, mondatik Egyházas-Ibránynak is. Egyháza Szent-György tiszteletének volt szentelve. Papja 1332. Bálint. 1322-ben a Pécz-nemzetség kapja, ivadékai az ibrányi Ibrányiak. Nagy-Halász. Monostoros hely. Van külön plébániája is. Papja 1328-ban Mikó, a Nagyasszony egyházának igazgatója. Kemecse. Papja 1332-ben Péter, 1359 táján Lőrincz. 1272–1290 közt a Kállayak kapják királyi adományba; de gyaníthatók kegyuruknak a nemes Kemecseiek is, kik 1330-tól önállóan szerepelnek. Nyíregyháza. A tizedszámadások könyve csupán nevével számol be, de nem említi sem a fizetett összeget, sem papja vagy egyháza nevét. Általában kevés papját ismerjük a középkorból, mi talán félreeső voltának tudható be. 1420-ban az egri szentszék végrehajtással bízza meg a Kálló környékén lakó plébánosokat, hogy nemes Kállai Lőkös fia Miklóst kisebb egyházi fenyítékkel szorítsák tartozásának és a rárótt bírságoknak fizetésére. Ezen megbizottak az érdemes és tiszteletes nyíregyházi, pazonyi, löki, gávai, szabolcsi, szakolyi, balkányi és geszterédi plébánosok, a kik azonban névleg nem említtetnek meg. 1347-ben a Báthoriak ősei Nyíregyházán is osztoznak. Oros. Papja 1328-ban Tamás volt. Ő adózott a Szent-Péter egyháza részéről a pápai tizedszedőknek is. Sima. Kőegyháza 1483-ból ismeretes. Napkor. Egyházának nyoma 1205–1235. évek tájára vezethető vissza. 1319., 1332., 1345. és 1400-iki adatok szerint kőegyházának védő szentje Szent-István király volt. Papja 1332 Bálint. Harang (puszta). Régi, népes egyházát, mely 1440-ben átalakulásban volt, „ Szent-Margit” egyházának hívták. Hogy önálló lelkészség lett volna, arra nincsen közvetetlen bizonyságunk. Geszteréd. Egyházának védő szentje Szent-János evangelista lehetett Papja 1332. Pál. Hugyaj. Egyháza Szent-György tiszteletének volt szentelve. Papja 1332–1337. táján András. 1281-ben a Guthkeledek birtoka. Nagy-Kálló. Egyháza a Szent-Kereszt tiszteletére volt állítva, mihez képest a szentély falait és oltára szárnyait a kínszenvedés fokozatosan haladó ábrázolásával és a főoltárt a fölfeszített Megváltónak plastikai föltüntetésével kell képzelnünk. Papja 1332–1337. táján Lőrincz, 1328-ban Demeter, 1340-ben Pál, 1345-ben Miklós, 1381-ben Péter, 1414-ben Benedek. Kis-Kálló. A középkorban neveztetik Tót-Kállónak, sőt korábban Fedémes-nek is. Tornyos egyházának védő szentje a pápai tizedszedők bejegyzése szerint, Szent-János evangélista volt. Egy 1400-iki írás szerint pedig Keresztelő János. Papjai 1332-ben Sixtus, utána Gergely, 1400-ban Jakab. Kálló-Semjén, 1317-ben Egyházas-Semjénnek neveztetik. 1319-ben Szent-Miklósnak ott levő egyházáról, mely a helység északi részén állt, nevezetes az ottani Kisasszony kápolnájával való versengése. Papjai: 1318-ban János, 1332–1337. táján István, 1343 körül Péter a semjéni pap a Kállay-családból, ki úgy látszik, később hevesi főesperes lett. 1346 táján János, 1381-ben Fábián, 1398-ban Péter, 1400-ban Jakab. Biri. Biriben az 1483-iki följegyzés szerint, az egyház kőalkotmány és kettős tornyú, mi a Kállay családot dícséri. Balkány. Papjai: 1328 táján István, 1332-ben András. Kegyurai a Balkányiak voltak. Szakoly. Egyháza Szent-Miklós napkor tartott búcsút. Papjai: 1329., 1332–1337. Péter, 1343-ban Mihály. A szakolyi Guth-Keledek voltak patronusai. Bököny. Hogy egyházának északi falán Szent-László csatája is ábrázolva volt, onnan gyanítható, mert a krónikák szerint itt vívta ki a Szent király egyik diadalmas csatáját a kúnokkal, papja 1332. Bertalan. Bot, régiesen Bolth (puszta). Egyháza Szent-Mihályról neveztetett. Papja 1332-ben Márton. Szoboszló. Csak Péter papját ismerjük. Szováth. 1332–1337 táján élt Mátyás papja. Hegyes. Egyháza Szent-Miklósról neveztetett. Balmaz-Ujváros, régi nevén: Hímes. Papja 1332-ben Mihály. Mizsete a zámi pusztán. Köteles. 1347-ből azon levélben, mely pércsi Mike fia osztozkodásáról szól, úgy említtetik, mint szabolcsi hely, melynek egyháza Szent-Györgyöt tiszteli védszentjéűl. Ma ilyen helyet nem ismerünk. Hort. 1347-ben szintén úgy említtetik, mint Szabolcsban fekvő egyházas hely. Egyháza Szent-Dömötört vallotta védő szentjének. Macs (puszta) is szabolcsi területen van a középkorban és az egyházas-macsi, másként szentgyörgyi lelkészség a szabolcsi főesperesség területén. Rábé és Bajom szintén mint a szabolcsi főesperességbe tartozó plébániák említtetnek, de hogy ebben az időben területileg is e megyéhez tartoztak volna, nem lehet kimutatni. Hasonlóképen Ebes, Bagos, hajdan Kis- és Nagy-Bagos. Papja 1332–1337 táján Pál. E lelkészi hely alkalmasint Felbagos volt, melynek egyháza Kisasszony-ról neveztetett, patrónusai pedig a Kállayak, majd Biri Tamás. Gúth puszta Nyír-Adony mellett. A Guthkeled nemzetség birtoka a történelem emlékezetét meghaladó idő óta. Egyházának romjai még ma is láthatók. Első ismeretes birtokosa és első ismert lelkésze Lőrincz volt. Nyír-Adony. Már láttuk, mint Adonymonostorá-t. Papja 1332-ben István. Szent-Ágota puszta, önálló lelkészsége mellett nem szólanak írásbeli adatok. Szent-György-Ábrány, mondatik olykor Szent-Ábrány-nak is. 1341-ben az egri szentszék által az ohati határra megbízott emberűl küldetik ki András, az ábrámi pap. Nyír-Bátor. Nem mindenkor volt szabolcsi, hanem sokáig szatmári terület. Így a pápai adófizetés korában, a mikor Lőrincz volt plébánosa. Egyháza Szent-Györgynek volt szentelve. Kegyurai a Báthoriak voltak, kik közül a kenyérmezei hős, a zsákmányból építette volna a mai is fönlévő egyházakat. Szent-Miklós, másként Csege-Szent-Miklós, melynek János papját ismerjük. Szent-Margita, 1261-ben már Fejér-Szent-Margita. Csege. Csegének „minden szentekről” nevezett egyházát 336ismerjük. Papja 1332-ben Dömötör. Ettől különböző a Csegény nevezetű hitállomás Szabolcs felső részében. Papja 1332-ben Domonkos. Polgár. Papja 1332-ben Antal. Ártándhaza, Szent-Miklós egyházával 1433-ban szerepel először. Hadház. Ezen hely is csupán Szabolcs régi kiterjedése tekintetéből kíván itt emlékezetet. Papja 1394-ben Miklós. Böszörmény. Régenten szabolcsmegyei hely volt. Papja 1332-ben Péter. Zelemér szintén Szabolcshoz tartozott. A Zelemériek lakásának romjai még láthatók egy torony alakjában Böszörmény szomszédságában. Templomának védőszentje Szent-András apostol volt. Papjai: 1332-ben Miklós, István, 1347-ben Péter, 1393-ban Balázs, 1414-ben is Balázs. Kocs, puszta. Szent-Péterről nevezett középkori egyházának papja 1332-ben Dömötör. Ohat puszta. Monostorát már ismerjük, egyháza Szent-György tiszteletének volt szentelve (1311 Kár. O. I. 143); szomszédjában Árkosd félegyház lehetett. Pród puszta. Adatai 1067–1476 közt mozognak, miután előfordul a szászdi apátság alapító levelében, utóbbi esetben pedig Prod-egyház-nak, tehát még mindig egyházas helynek neveztetik. Léta, már 1336-ban Szent-János evangelista tiszteletére épült egyházáról nevezetes. Magy. Papja 1332-ben János. Vámos-Pércs. Ide valónak tartjuk „Paulus de Wamus” papot 1332 tájban. Szent-Mihály (Zenthmihal), egyházáról 1319-ben, a Kállayak birtok osztozkodásánál veszünk első ízben tudomást. (Anj. O. I. 527.) Ders. Ohat táján 1341. egyházas hely.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem