Monostorok.
Monostorok.
1. Az első monostor, mely hatással volt Szabolcsra, az 1067. táján alapított szászdi apátság, mely létrejöttét a Géza nagyvezér és László vezér előtt nagy becsületben álló Péter ispánnak köszöni. Szászd nem Szabolcsban, hanem annak szomszédságában Borsodban feküdt. Némely íróink Szabolcsban keresik; s birtokai javarészben csakugyan mind szabolcsiak. Az apátságnak IV. Béla által megerősített alapító-levelét a vármegye történetét tárgyaló részben egész terjedelmében közöljük.
2. A besztereczi monostor vagy Beztruchmonostora. Monostoros egyháza a szentséges Megváltó tiszteletének volt szentelve, mi nagy régiségére vall. Mikor és ki alapította, és mely nemzetségnek voltak udvari papjai és mauzoleumának 332őrei? emlékek hiányában még csak gyanítanunk sem lehet. 1290–1300 táján kegyurasága vitás, a király által rendelt vizsgálat kiderítette, hogy a monostor kegyurasága a Lőkös fiait illeti. Egy másik évnélküli, de még IV. László korából (1290 előtt) való okirat beszéli, hogy Kozma fia, Pál és testvérei kegyvesztettek lettek és Dombrád, Dobos és Beszterecz a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak és fiainak adattak. 1343 táján a Beszterecz-monostorhoz tartozó Újfalut a szatmárvármegyei Dobosiak bírják.
3. A halászi monostor. 1311-ben I. Károly a Pécz-nemzetségbeli Gergely fia, Lukácsnak adja: Halászt Bel-Halászt, „in qua quidem Halaz est Monasterium constructum in honorem Virginis gloriose” a tiszai vámmal.
Foltin János szerint Nagy-Halász alatt, a községen kívül, délnyugati irányban Ibrány felé, egy kiemelkedő terjedelmes dombtetőn, máig egy terjedelmes épületnek rommaradványai láthatók, a hol a hagyomány szerint, hajdan barátok laktak. Foltin János állítása szerint ez lenne Péter ispán fönt említett monostora, melyet Géza nagyvezér és László vezér támogatása mellett alapított. Indokai a következők, mert Egyházas-Zász helynévvel Szabolcsban épen Halász és Ibrány határjárásában találkozunk (1322); mert ennek is a „boldogs. Szűz monostora” a czíme; mert a határ-leírásban említtetik az „apát-ér” és mondatik, hogy „a víz tartozandó az apáturhoz, az erdő pedig Ibrányhoz.” Tehát kétségtelen apátsági mivolta is.
Nem utolsó érve az érdemes tudósnak a halász-zászti apátság mellett a szolgálmányos Dombrád és Zekeres közelsége. Nagy-Halász, az apátság egykori helye, úgymond, szomszédos hely Dombráddal és bár Nagy-Halásztól Dombrád éjszaki irányban három órányi távolban van, határaik mind e mellett is egymással érintkeznek. Szóval erős ellenféllel áll szemben, a ki apátságának eredeti helyét Szabolcs vármegyén kívül Borsodban keresi. *
Foltin János: A zázty-i apátság. Eger 1883. – Mint a vármegye történetét tárgyaló részben is említjük, ma már eldöntött kérdésnek tekinthetjük, hogy Zasty alatt csakugyan a borsodvármegyei Szászd monostor értendő. Szerk.
A monostor és egyház sokáig fönnállott. Pázmány Péter szerint, a XVII-ik század első felében Halászon szent-ferencz-rendű szerzetesek laktak.
4. Bődmonostora (Bewdmonustra, Beud). Alapítási kora, a benne magának emléket emelt nemzetség, a monostor viszontagságai, merőben ismeretlenek. Létezéséről csupán egy-két adat szól. 1324-ben a semjéni Ubulfi-utódok tiltakozásából nyilvánvaló, hogy Bődmonostor-ának részbirtokosai voltak. 1347-ben már a Báthori család ősei osztakoznak birtokaikon, melyek között Bődmonostora is említtetik. Később is majd a Báthoriak (1413), majd a Zelemériek (1476) birtoka gyanánt tünik föl.
5. Adonymonostora (Adonmonostora, Monosthoros-adon.) E monostor állítólag a prémontreieké volt és egyháza Kisasszony tiszteletének volt szentelve. 1347-ben osztozkodván a Guthkeled nemzetségbeli Báthoriak ősei Odonmonostur-ának kegyuri joga tekintetében, a patronusi jogban a megfelelő részességet közösnek hagyták és a Báthoriak utókorában eshetett akár e család, akár más részéről a prépostságnak az utolsó nyomig való elpusztulása.
6. A nyírbátori klastrom. Már ez nem monostor volt, hanem csak kisebb szabású, t. i. kolostor. A hagyomány úgy tudja, hogy a nyírbátori egyházat 1480 tájékán Báthori István építette a kenyérmezei ütközetben szerzett zsákmányból. Erről különben Nyírbátor leírásánál bővebben van szó.
7. Zámmonostor (Zaammunustura.) Egyháza a szent-kereszt tiszteletének 333volt szentelve. Alapítójának a Káta-nemzetség látszik és különösen ennek Gúgh-a, a sokat szerepelt Kátaiak őse. Ez ág birtokában látjuk Zámot még 1297 táján is, mikor a birtokos család száz ezüst márkáért Debreczeni Dósa mesternek eladja. Hogy azonban itt nem egész Zámról van szó, kitünik egy 1343-ik oklevélből, mely szerint a Kátaiak és Dósa fiai osztoznak meg Zámmonostor falun s a monostor kegyúri jogán és vámján. A következő századokban a monostorra vonatkozólag hallgatnak adataink. 1459–1473-iki adatok e helyet már nem nevezik monostorosnak.
A nyírbátori minorita-templom belseje.
Saját felvételünk.
8. Ohati monostor (Hahothmunustura). Már csupán hanyatlásának vagyunk 334tanúi, midőn 1299-ben a Rátold-nemzetség kezéből Poroszlóért, mely szintén monostoros, a poroszlói Julák kezére megy át. Hahothmonostorához ekkor még Hodos, Árkosd és Sziles szomszédos és Csege, szintén szabolcsvármegyei helyek tartoztak. 1456-ban és már korábban is egyszerűen csak Ohat és a monostornak már semmi nyoma.
9. Szent-Iván szabolcsi prépostsága. 1333-ból Devecser határában harmincz halastó említtetik, melyeknek egyike préposttava néven szerepel. Állítólag prémontrei rendű volt s így a tatárjárás előtt már léteznie kellett; de a „Prémontreiek” írója nem számol be sem a prépostsággal, sem alapítóival, akik valószinűleg a rakamazi Guth-Keledek lehettek. Az egyházmegyei névkönyv úgy tudja, hogy ezen prépostság most egyesítve van a jászóvárival.
10. Az eszenyi pálos kolostor. A „Kisasszony” tiszteletének szentelt ezen remete-kolostor 1356 óta állt. Alapítói a Baksa-nemzetségből („Miczbán”) származott Csapiak, illetőleg Simonfia Tamás volt. Álladékul szántóföldeket, halastavat, gyümölcsöst stb. kaptak. Elég népes volt e klastrom, miután egy évből (1639.) ismerjük Jakab perjelt, János és Mátyás papokat, Domonkos és Miklós frátereket. Birtokuk idővel szépen megszaporodott. Bírnak Endesen, hol az Endesiektől 1482-ben szereznek részeket. A Laposnya halastó, Tóköz és Zegh erdőn és a szentmártoni réven kívül szőlőkben is vagyonosok. Megrontójuk az alapitó család késő ivadéka, az új vallási áradatba belesodort Csapy Ferencz volt, ki elfoglalta birtokaikat, őket pedig elriasztotta százados magányukból.
11. Karászon czímeres, nagy nemzetség lakott, a bánokat és Szabolcsnak sok főispánt adó Karásziak, kik az Anjou-kor közepéig állottak a vármegye élén. Kellett tehát lennie monostoruknak is. A karászi monostort említi Foltin János is, sőt volt ott apácza-kolostor is a fönmaradt gyér emlékek szerint.
12. Vidmonostora. Nem a mostani Szabolcs területén fekszik s emlékezete sem nyúlik messzebb 1430-nál, amikor mint a Kállayak birtoka tünik föl Andosmonostorával együtt.
13. Andosmonostora. Nem tudjuk, hogy romjai hol keresendők. Ez tehát már a negyedik monostoros hely a Kállayak birtokában. E nagymultú család ősi bölcseje és monostoros temetkező helye – nézetünk szerint – egyaránt a szatmármegyei Semjén táján keresendő. A középkori Szabolcsban két Apáthi helynév is jelentkezik, de monostor föltevésére egyik sem jogosít. Amely Apáthi Hene mellett, Bogdántól északra feküdt, az annak idejében nyilván a besztereczi apátot uralta. A mai Kopócs-Apáti pedig Sárvár-monostorához tartozott. Az elpusztult, de Téth tájára eső Ujfalu 1465-ben másként „Apát-szögh”-nek neveztetik, de önálló apáturság föltételezésére ez sem jogosít.
