A borsovai főesperességhez tartozó helyek.
A borsovai főesperességhez tartozó helyek.
A középkorban sok ideig nem a szabolcsi, hanem a borsovai főespereseknek voltak alávetve a következő egyházas helyek:
Pócs. Máriáról nevezett egyháza már a pápai tizedszedők számadásában említtetik. Papjai: 1238-ban István, 1332-ben András. Urai a Báthoriak ősei a Guthkeled nemzetségből. Gyulaháza. Egyháza, úgy látszik, Szent-Erzsébet tiszteletére volt szentelve. Papjai 1332. János. Karász. Kisasszony tiszteletére szentelt egyházát a hagyomány Szent-László király korából valónak tudja. Papja 1310 körül Miklós. Ajak. „Szent-Miklós” ajaki egyházának papja Benedek 1332–1337 tájban szerepel. 1359 táján Balázs, 1386 előtt Demjén. Két Ajak van. Kegyurai 1272., 1293., 1299., 1315., 1328. években szerepelnek. Pátroha, a középkorban: Ighazospatruh Szent-Márton egyházával (1324.). A vele ellentétes Pátroha Őr előnévvel 1332–7. Papja 1332. János. 1344. után Magyar Pál halálával nejére száll Pátroha birtoka s a pátronátus is. Anarcs. 1317. Pál várdai, Mihály, Péter gyulafalvi, László thasi papok társaságában Péter anarcsi lelkész szerepel. 1332–1337 táján István volt az anarcsi Szent-László egyházának papja. Az anarcsi nemesek a Szabolcsban hatalmas Guthkeled nemzetség egyik ágazatát tették. Kenéz, ma: Cserepes-Kenéz. Papja: 1332. Miklós. A kenézi nemesek is valószínüleg a Guthkeled nemzetségből származtak. Ettől különbözik Keleznő, vagyis Kenézlő. Papja 1359. András. Fényes-Litke. Mária egyházával (1433). Papjai: 1317. Mihály, 1332–1337. András, 1359-ben András, 1386. Barta. 1433. Az egyház a bold. Szűz-Mária tiszteletére van szentelve, kegyurai a Kisvárdaiak. Rozsál. Szintén a Kisvárdaiak birtoka. 1381-ből ismerjük temetős (kerített) kápolnáját. Lelkészi hely nem igen volt. Gemzse. Önálló lelkészségének szintén nincsen semmi biztos nyoma. 1374-ből értesülünk, hogy kápolnája faalkotmány volt Szent-Bertalan tiszteletére. Báka. Egyháza után neveztetik Boldogasszony-Bákájá-nak is; tehát több Báka is volt. 1397-ben a bákai és ajaki plébánosokat az egri vicárius szentszéki ügyben bízza meg. Dombrád. 1332–1337-ben mint lelkészség be van írva a tizedjegyzékbe. A két utolsó árpádházi király alatt már a Kállayak birtoka volt. Papja 1359-ben Miklós. Devecser, ma Demecser. „Szent-György” egyházával (1333–1361.) Papjai: 1332. László, 1459. Gergely. 1333-ig a Karásziak bírják, ezek után Magyar Pál, Nagy-Lajos korának kiváló férfia, a XV. században az olnodi Czudarok, majd a Rozgonyiak és Kállayak. Egyháza 1361-ben egy halastóhoz jut. Visegrádon Vilmos volt egri prépost, pécsi püspök, királyi pecsétőr és kanczelláriai titkár előtt Magyar Pál neje Margit, bizonyos devecseri Merse nevezetű halastavát a Szent-György tiszteletére épűlt devecseri egyháznak adományozza. Keék. Önálló lelkészségét nem lehet vitatni. 1333-ban a Krisztus testéről nevezett faegyházáról veszünk tudomást. Szent-Márton, Tisza-Szent-Márton, 1332–1337. időben szerepel. Papja István és utána Miklós, 1345. Benk. Papja 1332. Péter. Apáti. Úgy látszik, a két Apáti közül a mai Kopócs-Apáti volt önálló lelkészség. Papja 1332. Dömjén. A helynek nevet adó Kapolcs a XIV. század közepén élt. Eredetileg a sárvári monostornak lehetett birtoka. A másik Apáti Henye mellett, Bogdántól északra keresendő. Hogy ez nem volt paróchia, kitünik Miklós egri püspöknek leveléből (1340), melyben a kállai esperessel tudatja, hogy István fia Andrásnak és Simon fia Imrének, királyi apródoknak megengedi, hogy Váralján és Apátin levő kápolnáikban istenitiszteletet tarthassanak stb. Hogy itt a kállai esperes az illetékes, ebből világos, hogy Apáti nem a borsovai, hanem a szabolcsi főesperesség területén feküdt. Különben a két terület közt bajos a határvonalat megvonni. Henye. „Szent-Miklós” egyházának ha nem romjai, legalább utolsó nyomai Bogdánytól északra keresendők. 1343-ban még beszédes helynevekre akadunk közelében, mint Bánktelek, Apáti és Bánkegyház. 1332–1337. tájban papja Márton. Bogdány. A pápai tizedszedők számadáskönyvének egyik helyén eltorzúlva van adva e helység. Bogáth. Papjai: 1328 György, 1332 táján Pál. Gyulaj. Papja 1317-ben Péter, 1332. Miklós, a mikor a gyulaji „Szent-György” egyházat találjuk említve. Apagy. Egyháza valószínüleg a Boldogasszony tiszteletének szentelt egyház volt. Papjai: 1324. Péter, 1332. Gergely, 1345 előtt Jakab. Patronusai az Apagyiak lehettek. Levelek. Papja 1332–1337. Mátyás. Ős időktől fogva (1067.) szereplő hely. Fejértó. Itt Ó-Fejértóról van szó. 1332–1337 táján „Szent-Margit” egyházának Dömötör volt a papja. Petri, Lövő-Petri. Papja 1332. János. Beszterecz. „Mindenszentekről” nevezett egyházával. Papja 1332–1337 táján Miklós. Nagy idő óta a Kállayaké. Ladány. Őr-ladány. Papja 1332. Miklós. Téth. Anya- vagyis derékegyház nem igen lehetett, Kisasszony tiszteletére épült kápolnájának fölszerelése 1347-ben: egy misekönyv, áldoztató kehely és papi ruhák. Lórántháza. Lórántházának egyháza, mi nagy régiségre vall, Szent-András apostol tiszteletére épült, 1332-től találjuk írott nyomait. Paszab. Megvan a tizedszedők jegyzékében. Gyüre. „Szent-Györgykor” tartotta a bucsús egyházünnepet. Papja 1332–1337. Miklós. Ramocsaháza. A tizedszedők számadása említi. 337Tass. 1299. A „Kisasszony” tiszteletére szentelt egyháza az ajaki odalon feküdt. 1361. Ezen egyház kőalkotmány. 1317. Megyés papja (sacerdos parochialis) László. 1332. János. Kegyurai erősen váltakoznak. Bírta Magyar Pál tárnoknagy és ghimesi ceastellanus is. Berkesz. A tizedszedők száamdásában nincsen róla emlékezet. 1343. Az ottan való Szent-Miklós kőegyházának kegyuraságát közös jognak hagyják az osztozkodó Csicseriek. Bodony Tuzsér mellett. 1336. Egyházas-Bodon. 1343. Szent-Mihály bodonyi egyházának kegyuraságát a Csicseriek közös jognak hagyják. Székely. 1324. Egyháza Szent-Mihályt vallja védőjének. Előfordul a pápai tizedszámadások könyvében is. Kegyura körülbelül 1324-ig a Huntpáznán nemzetségbeli Lőkös, annak utána a Kállay család. 1330 előtt Csépán fia Lőrincz a székelyi „Szent-Mihály” egyháza kelyheit és könyveit lefoglalja, Papja 1343. körül János, 1345. táján Miklós. 1483. A Kállay-család patronatusságában kőegyházak találhatók Laskod, Vasmegyer és Tura nevű birtokaikon, melyek részben lelkészségek is lehettek. Varsány. 1332. Egyházilag a szatmári főesperességhez tartozott. Papja 1332. István. Petneháza. Papja 1332. Domonkos. Kis-Várda. Tudtunkkal egyetlen olyan hely egész Szabolcsban, hol a szentély lámpája soha sem aludt ki. Ős szentélye még most is áll és midőn Szabolcs parochiájának száma kettőre szállt alá, a kettő egyike a kisvárdai volt. Emlékezetet meghaladó idő óta, miként ma is, Szent Péter apostol volt védőszentje egyházának, mely állítólag még Szent-László alatt a kunok ellen vívott bökönyi győzedelmes csata hálájából épült. Irásbeli adatai azonban a XIV-ik századon túlra nem nyúlnak vissza. 1433-ban akkori kegyura által így találjuk az egyház czímét körülírva: ecclesia sanctorum Petri et Pauli. Plébánosai javarészben egyszersmind borsovai alesperesek voltak. Papjai: 1328. Pál, 1329. István, 1332–1337-ben is ő a plébános. 1358. „discretus vir Stephanus rector ecclesie de Varada et vice-archidiaconus” békebíró Csicseri János és Várdai Miklós között, 1373. Lukács. 1380. Az egri püspöki helyettes Leve-i Lászlót, Gégén-i Mihály fia részére „juxta continenciam literarum relatoriarum domini Luce plebani et vice vicarii de Kysuarada” bírságolja. 1424. János, 1424. Lukács. Eszény. Lelkészségének semmi nyoma. 1329. Eszényben Szent-László kőegyháza.
A Krucsay-féle faragott oltár a nyírbátori minorita-templomban.
Saját felvételünk.
