Róm. kath. el. iskolák.
Róm. kath. el. iskolák.
A váczi püspök hatósága alá tartoznak a következő helyeken levő iskolák: Abony (14), Alberti (1), Alsódabas (2), Alsónémedi (3), Apostag (1), Aszód (2), Bag (4), Boldog (4), Bugyi (2), Czegléd (19), Czinkota (2), Domony (1), Csömör (3), Dunaharaszti (2), Ecsed (2), Farmos (2), Fót (4), Galgahéviz (3), Galgamácsa (3), Gomba (1), Gödöllő (5), Máriabesnyő (2), Gyón (2), Gyömrő (7), Hévizgyörk (2), Irsa (2), Jászkarajenő (8), Kakucs (4) egy iskola Csikóspusztán, Kartal (2), Kéve (1), Kerepes (3), Kiskunfélegyháza (45), Kistarcsa (2), Kocsér (7, egy-egy iskola a Kálmán tanyán, Árpádúti, Takács és Faluhegyi tanyákon.) Kóka (8 és 1 uradalmi), Maglód (1), Mende (2), Mogyoród (3), Monor (3 és a Brenda-majorban egy), Nagykáta (8), Nagykőrös (5), Ócsa (3), Őrszentmiklós (1), Pereg (3), Péczel (3), Pilis (1), Püspökhatvan (3), Püspökszilágy (2), Rákoscsaba (4), Rákoskeresztúr (3), Rákospalota (9), Sári (4), Soroksár (4), Szada (1), Szentlőrinczkáta (2), Szentmártonkáta (2), Sződ (4), Taksony (1), Tápiógyörgye (4), Tápióság (2), Tápiósáp (3), Tápiószecső (5), Tápiósüly (5), Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola), Tápiószentmárton (4), Tass (1), Tatárszentgyörgy (2), Tóalmás (5), Tószeg (4), Törtel (4), Tura (7), Ujhartyán (3), Újszász (7 és a Göböly-járási pusztán 1 uradalmi), Úri (5), Üllő (7), Vácz (20), Váczbattyán, (1), Váczduka (2), Váczhartyán (1), Váczkisújfalu (1), Váczrátót (2), Váczszentlászló (4), Valkó (4), Vecsés (4), Veresegyháza (2), Verseg (2), Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4), Alpár (5), Izsák (4), Kerekegyháza, (5), Kiskunhalas (4), Kiskunmajsa (18), Kunszentmiklós (4), Kispáhi (1), Pálmonostora (2), Pétermonostora (1), Szabadszállás (1), Szank (1), Tiszaújfalu (2) és Újkécske (2).
A székesfehérvári püspökség területén: Bia (3), Budakeszi (3), Csepel (3), Nagytétény (3), Páty (2), Perbál (3), Pilisborosjenő (2), Piliscsaba (2), Pilisszántó (1), Ráczkeve (5), Szigetcsép (1), Szigetmonostor (1), Szigetszentmárton (1), Szigetújfalu (2), Tahitótfalu (1), Tinnye (1), Torbágy (3), Törökbálint (4), Üröm (3) és Zsámbék (8).
Az esztergomi érsekség területén: Budajenő (3), Budaőrs (12), Kisoroszi (1), Szentendre (8), Telki (1) és Visegrád (4).
A kalocsai érsekség területén: Dunapataj (2), Harta Érsekharta-Szentkirály (1), Akasztó (5 tantermű), Bajaszentistván (4), Bátya (5), Bócsa, (1), Bogyiszló (1), Császártöltés (4), Dunaszentbenedek (1), Dusnok (5), Érsekcsanád (1), Fajsz (5), Foktő (3), Géderlak (3), Hajós (8), Homokmégy (9), Kalocsa belvárosi (5 fiú), eperföldi (5 vegyes), újvárosi (1), Vörösszállás (1 vegyes), iskolanénék vezetése alatt (5 leány), Keczel (9), Kiskőrös (2), Kecskemét (1), Miske (4), Nemesnádudvar (4), Páhi (5), Prónayfalva (1), Soltvadkert (3), Sükösd (5), Szakmár (8), Szeremle (1) és Uszód (1).
Az egyes róm. kath. elemi iskolák története a következő:
Abony. A hitközség az 1700-as évek végén épített két tantermet, egy kántortanítói lakással. 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek.
Akasztón. 1738-ban jegyzőkántortanító van, a kinek fizetése: 25 frt s 25 pozs. mérő búza. 1762-ben Szánovszky György, 1780-ban Méreg János a kántortanító. 1802-ben a község új iskolaépületet emel.
Alberti. Az iskolát gróf Szápáry István, pestm. főispán alapította 1888-ban. Az irsairól 1745-ből ezek olvashatók a História domus cz., az egyház levéltárában levő írott könyvben: „A kántortanítói lakásban levő iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani.”
Apostag. 1841-ben szervezték, a mikor tanítója Urhegyi József.
Aszód. Az 1700-as években szervezték.
Bag. 1768-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át, melyeket a communitas épített. 1838-ban Mondok István volt a tanító. A tanulók száma ekkor 100 fiú és leány.
Bátya plebániáját (a legrégibb az egyházmegyében) 1698-ban szervezték. 1762-ben Novák József, a ki theologiát végzett, a jegyző-kántortanító; fizetése: 37 frt, 29 pesti m. búza s egyéb terményekből állt. 1852-ben épült egy kártortanítói lakás s két tanteremből álló iskolaépület.
Bia. 1840-ben szervezték.
Boldog. Az első biztos adat 1673-ból való, a mikor a községben plebánia volt. Az 1838. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv azt rendeli, hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. A mostani iskola és kántori lak 1870-ben és 71-ben épült.
Budajenő. Alapította a bécsi skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. A tannyelv 1899 előtt német volt.
Budakeszi. A leányiskolát a község építette 1899-ben.
Császártöltés. Első tanítója 1762-ben Schille Ádám, a kinek – egyben sekrestyési hivatala után is – 10 pozs. m. búzája volt, ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott.
Czegléd. 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. vallás, midőn a Clarissa-apáczák kath. jobbágyokat telepítettek le. 1746-tól, a mikor a váczi püspök Botka Istvánt nevezte ki plébánosnak, a kántor a fiú- és leánygyermekeket együtt oktatta. A tanítás anyaga: írás, olvasás, számolás és a bibliai történet elemei. 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert, a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek, mindegyik osztályt külön tanitóval, a leányoknak egy tantermük volt. A jelenlegi épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakittatta át. A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. ker. iskola, a melyet 1865-ben alakitottak át. 214A vallásalapítvány négy tanító fizetéséhez járul hozzá, még pedig hároméhoz egyenként 1666 K 90 fillérrel, egynek a fizetéséhez pedig 1200 K.-val. 1778-ból 3 tanító neve ismeretes Déts György, Kraupner András és Henpi István. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét, a mikor nemzeti iskolává lett. Az első ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parochia mellett a Clarissák építették 1776-ban. Az iskola megnyitása 1778-ban történt. 1805-ben kir. nemzeti főiskola czímet nyer, 1828-ban a leányiskolát külön épületbe helyezik át. 1845-ben czíme: Kir. nemzeti főelemi tanoda. Erről azonban már másutt van szó. Egy 1832-ből fennmaradt tanterv szerint a tantárgyak és órák száma a 3. osztályban a következő: vallás és erkölcstan 2 1/2 óra, evangélium magyarázata 1/2 óra, biblia 1/2 óra, magyar helyesírás 1 óra, latin nyelvtan 12 1/2 óra, magyar olvasás 1 óra, német olvasás 1 óra, magyar és német írás 1–1 óra, írásjavítás 1 óra, számtan 2 óra, diktandó írás a grammatikai órákon mindennap, összesen 24 óra. A fősúly a latin nyelvre volt fektetve, már az I. osztálytól kezdve. Az iskolai év rendesen október elején kezdődött és két félévre oszlott s mindkét félévben vizsgákat tartottak.
Dunaharaszti. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterről.
Dunapatajon 1738-ban van szó iskola építéséről. 1762-ben Király István a tanítója, a ki syntaxist végzett; fizetése csekély terménybeli járandóság. A mostani épület 1886-ból való.
Dusnokon az iskolák nyomára 1762-ben találunk, a mikor Mandich Mátyás jegyző-kántortanítójáról van szó. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. Két tanterem 1857-ben épült.
Fajsz. 1739-ben a jegyző-kántortanítóról van szó. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. 1770-ben róm. kath. tanítójának a következő illetményei voltak: 30 frt készpénz; 45 pozsonyi mérő búza (22 frt 50 dinár értékben), 15 öl tűzifa (7 frt 50 dínár), 25 font zsír (2 frt 50 dínár); egy prémes bekecs (6 frt); egy hordó bor (2 frt); 50 font só (1 frt 77 2/4 d.); 10 meszely vaj (3 frt); 4 kocsi széna (4 frt); egy kalap (1 frt 50 d.); egy pár új csizma és egy talpalás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d.); 4 frt; nyolcz avatásért (introductio) 40 d.; nyolcz hirdetési czédula után 46 1/2 d.; ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár; 13 nagyobb temetés után 3 frt 25 d.; 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d.; ostyapénz 1 frt 10 d.; koledából, abból a gyűjtésből t. i., a mi a házaknak évenként egyszer szokásban volt beszentelése alkalmából került, 60 d.; temetéskor bucsúztató énekért 2 frt 25 d.; éjféli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. Összesen 110 frt 18 dinár évi jövedelem.* 1868-ben az iskola községivé, de két év mulva újból felekezetivé lett.
Fináczy Ernő dr.: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I. k.
Farmos. 1798-ban építették a hívek.
Foktő. Az első r. kath. tanító 1762-ben jött a községbe, mikor önálló plebániát nyer. A jelenlegi épületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték.
Fót. 1845-ben, a mikor a fóti leányegyház a mogyoródi anyaegyháztól elvált, már volt egy osztályú elemi iskolája.
Galgahéviz. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról, de az, hogy mikor és ki építette, meg nem állapítható.
Galgamácsa. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg.
Gomba. 1871-ben építette a hitközség.
Gyón. 1868-ban nyílt meg, épült Peitler Antal váczi püspök adományából, a vallás-alap hozzájárulásával. 1868-ban Szalabéry Horváth Imre volt a tanítója.
Hajóson 1738-ban a tanító a jegyzői teendőket is végezte. Utódja – a ki egyébiránt már nem végzett jegyzői teendőket – a harangozónak tartozott segédkezni, különösen akkor, midőn ez a felhők ellen harangozott. 1842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet.
Hévizgyörk. A régi iskola 1838 előtt, az új 1907-ben épült.
Homokmégy. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek, míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek.
Jászkarajenő. 1867-ben keletkezett.
Kakucs. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. A mostani épületek 1882-ből és 1907-ből valók.
Kalocsa. Az első meglevő s 1738-ról szóló can. visit. szerint a kántortanítónak 10 Rh. frt a fizetése s a stola, a ki egy segédet is tartott. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamestere s orgonása. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek, a melyben a latin s német nyelv, mint rendes tantárgy szerepelnek. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új iskolaépületet építtet, a mely helyett 1828–29-ben Haynald építtet másikat 1880-ban a balvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék vették át.
Keczel. 1738-ban van szó jegyző-tanítójáról. A mostani épületek 1895-ből valók.
Kerepes. 1860 előtt keletkezett, 1903-ban épült a 3. tanterem.
Kiskőrös. Első tanítója Stolár György, 1793-ban Kelemen Gábor, a ki azonban harangozó s csizmadiamester is volt egyben, mert tanítói fizetéséből nem tudott megélni.
Kiskunfélegyháza. A város első lakossága 1743-ban kezdett telepedni. Iskolát 1768-ban állítottak Erdélyi Józsefnek, a város harmadik plébánosának buzgólkodására. Az iskola első tanítója Béres József segédlelkész. 1805-ben Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki vikárius megengedte, hogy a török dúlás óta romokban heverő ferenczszállási pusztatemplom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. népiskola új épületéhez, mely ma is fennáll a templom mellett. Új iskolák özv. Kalmár Józsefné nagy alapítványaiból fognak épülni. 1855-ben, a mikor még ötosztályú volt az iskola, 445 volt a növendékek száma. 1909–10-ben 40 tanteremben 2809. Az utólsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város belső területén megháromszorozódott, kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítása most folyik.
Kistarcsa. 1868 előtt már fönnállott.
Kocsér. 1857-ben Jászapáti város, mint az akkori puszta tulajdonosa, építette az iskolát. 1886-ban a róm. kath. egyház építette a belső iskolát két tanteremmel. 1887-ben már négy iskola volt. 1909-ben új modern épületet rendeltek.
215Kóka. A XVIII. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. 1857-ben, mikor a kegyúri jogot gróf Károlyi István vette át, épült a mostani épület. 1909-től a Szentkeresztről nevezett apáczák is tanítanak. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn.
Mende. 1818-ban szervezték.
Miskén a tanítóról (egyben jegyző) 1728-ban esik szó. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nyugalomba. 1893-ban emeltek új épületet.
Monor. 1776-ban keletkezett.
Nagyhartán 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói állást.
Nagykáta. 1856-ig egy tantermű, 1856-tól két tantermű az iskola; 1869–1878-ig községi, azóta megint felekezeti jellegű. 1886-ban és 1902-ben épültek új iskolák. A legelső önálló tanító Samu János. A legelső iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. A gróf Keglevich család építési anyagot adott, az építést pedig a község teljesítette.
Nagykőrös. 1781-ben Mária Terézia királyné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás, melyek építésére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Mihály, Horti Kovács István, Milecz Lőrincz. Tanulóinak száma, 1845-ben 75, most 360.
Nagytétény. A fiúiskola 1773-ban, a leányiskola 1884-ben keletkezett.
Nemesnádudvar. 1738-ban az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola fűtésére egy darab fát vittek. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. 1843-ban az érsek építtet új iskolát.
Páty. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba, egyik a tanulók, másik a tanító részére. A hatvanas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül, a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át, épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból álló épület. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító.
Perbál. 1794-ben keletkezett.
Pereg. Az első tanterem 1738 körül, a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. A tannyelv 1873 előtt részben tót.
Pilis. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát, a melyet 1908-ban 2000 korona költséggel újjáalakított.
Pilisborosjenő. 1700 körül keletkezett. Mostani épülete 1846-ból való.
Piliscsaba. 1711-ben a canonioa visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. Mostani épületei 1779 körül épültek.
Pilisszántó. 1779-ben épült a kir. kincstár költségén, a mely ez időben kegyúr.
Prónayfalván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-féle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra.
Püspökhatvan. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök, bővítették 1886-ban.
Ráczkeve. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt, 1860-ban állították a 3-ikat. Mostani épülete 1896-ból való.
Rákoscsaba. 1775-ben már fönnállt. Alapítója báró Laffert Antal. Mostani épületei 1859–1896–1898 és 1907-ből valók. Az iskola tannyelve régebben német volt.
Rákoskeresztúr. Épült 1850 körül, bővítve 1904-ben.
Sári. 1841-ben keletkezett.
Solt. 1868-ban gróf Vécsey Karolina alapította.
Soltvadkert első kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz.
Soroksár. 1763-ban épült herczeg Grassalkovich Antal bőkezűségéből. Átalakítása 1848-ban történt. A letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye kiküldöttei előtt a magyar nyelvben való előhaladásukról.
Sükösd. A tanító fizetése, a ki egyben jegyző is, 1745-ben 30 frt és 24 pesti mérő búza. Jánosy Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége, mint a tanítás.
Szakmáron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. A tanítók élelmezéséről a gazdák, illetőleg szülők gondoskodtak, a tanulók után egy-egy garast kaptak, innen a garasos tanítók elnevezés. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügyének kulcsát.
Szentendre. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család, mint kegyúr. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. Tannyelve német, magyar-tót és illir volt. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. A Ratio Educationis után a kir. kamrai uradalom, a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára, egyik tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. 1890-ben Simor János esztergomi érsek, 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra.
Szentlőrinczkáta. 1727-ben a birtokosság állított iskolát, a jelenlegi 1859-ben épült.
Szentmártonkáta. 1805-ben már megvolt az iskola, mostani épülete 1902-ből való.
Szigetszentmárton. 1742-ben keletkezett.
Szigetújfalu. 1742-ben keletkezett. 1809-ben új épületet emeltek.
Sződ. 1819-ben keletkezett. Mostani épülete 1876-ban épült, 1907-ben bővítették.
Tahitótfalu. 1801-ben, mostani épületét a föld. minisztérium, mint kegyúr, 1900-ban építette.
Taksony. Sváb lakosainak már 1755-ben volt egyházuk és iskolájuk. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. Mostani épülete 1873-ból való.
Tápióság. 1810 körül szervezték, mostani épületei 1857 és 1876-ból valók.
Tápiószecső két tanterme a hatvanas években, a harmadik 1899-ben épült.
Tápiószele. 1790-ben alapították. A halmi iskola 1891-ben, a belső területiek 1895-ben épültek.
Tass. 1823-ban keletkezett.
Tatárszentgyörgy. 1840-ben szervezték.
Telki. 1840-ben keletkezett, a mikor a telki apátság emelte az épületet. 1860 előtt német a tannyelv. A telki apátság törzsvagyonából 1888-ban újra építették.
Tóalmás. 1859-ben, mostani épületei 1872, 1905 és 1909-ből valók.
Torbágy. Tantermei 1710-ben, 1869-ben és 1907-ben épültek.
216Törökbálint. Legrégibb adatai 1799-re vezetnek, mikor a község elüljárósága mestert hívott ide. Mostani épülete 1850-ből való.
Törtel. 1820 körül, mostani épületei 1820, 1896 és 1903-ból valók.
Uszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. 1861-ben emeltek új épületet.
Vácz. A székesegyháztéri fiúiskola 1770-ben épült, jelenleg egy osztály van benne. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a város építette. 1893-ban 3 tantermű. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült, Peitler Antal püspök idejében. A felsővárosi 8 tantermű iskola 1892-ben épült. Ez épületet a régi helyére Schuster Konstantin püspök emeltette. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200.000 kor. adományából 1905-ben épült. Az épületben van 4 el., 4 polg. isk. tanterem, mellékhelyiségek többek között: tornaterem s igazgaztói lakás. Ez iskolák 1880-ig a városi képviselő-testületből választott iskolatanács vezetése alatt állottak. Ez időtől fogva a városi róm. kath. hitközség kebeléből választott iskolaszék vezeti.
Váczbottyán. 1800-ban, mostani épülete 1909-ből való.
Váczhartyán. 1785 körül, mostani épülete 1909-ben épült.
Váczkisújfalu. 1775 körül herczeg Grassalkovich alapította, mostani épülete 1904-ből való.
Valkó. A XIX. sz. elején keletkezett, mai épülete a régi templom köveiből 1871/72-ben épült.
Visegrád. Körülbelül 1712 óta áll fenn. Két tantermű épületet 1908-ban emeltek. 1868 tájt kántortanítója Niedermüller József.
Verseg. A török hódoltság idejében keletkezett. 1829-ben 2 tantermű az iskola, mostani 4 tantermes épülete 1907-ből való.
Újhartyán. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. Mostani épületei 1833 és 1902-ből valók.
Újkécske. 1745-ben keletkezett, 1908-ban építették.
Újszász. 1890-ig 2 tantermű volt az iskola. Az első iskolaszéki gyűlés 1869-ben volt.
Úri. 1777 előtt, 1908-ban öt tantermű az iskola.
Üröm. A XVIII. század elején a Klarissza-apáczák kegyurasága alatt keletkezett. Az 1788. évi alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát, hogy a régi iskolaház helyett 16 -öles új tantermet építtet. A 3. tanterem 1908-ból való.
Zagyvarékás. 1828 előtt már megvolt.
Zsámbék. Mostani iskolája 1791-ben épült.
Zsámbok. 1712 körül szervezték. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító.
Zsidó. 1775-ben alapította herczeg Grassalkovich.
