Közs. el. iskolák.
Közs. el. iskolák.
Községi elemi iskolák: Kecskemét (73), Rákospalota (14), Ujkécske (13), Lajosmizse, Nagykőrös (12), Czegléd (9), Ráczkeve (6), Dány, Pusztavacs (5), Solt (4), Orgovány, Szabadszállás, Pánd, Váczszentlászló (3), Alberti, Gödöllő, Izsák, Koháryszentlőrincz, Peszéradacs, Soltvadkert, Nagykáta, Szigetbecse, Tápiószentgyörgye (2), Tápiószele, Tószeg, Törtel, Ujszász, Budakeszi, Dab, Dömsőd, Pereg, Szalkszentmárton, Verseg, Taksony, Sződ, Kisnémedi, Nyáregyháza, Bócsa, Ókécske, Pálmonostora (1).
Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben levő összes községi iskolák kimutatását, mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval; Ujpesten 4 tanteremben 4 tanítóval; Miskén 3 tanteremben, 3 tanítóval; Szalkszentmártonban 4 tanteremben 4 tanítóval; Nagykátán 3 tanteremben, 3 rendes és 1 segédtanítóval; Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval; Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval; Felsődabason 1 tanteremben 1 tanítóval; Gyömrőn 2 tanteremben 2 tanítóval; Tetétlen-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása, ú. m. Kistétényben és Nyáregyházán 1–1 tanteremben 1–1 tanítóval. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagyta s az államsegély ügyét már tárgyalás alá vette, felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén, hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. S így a községi jellegű intézetek létszáma 52 tanteremben ugyanannyi tanító lesz; vagyis jelenleg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál: Gyömrőn az előbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván, a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg, melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. Miskén a község csekély összeggel gyarapította az iskola-alapot. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén, az előbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll, két rendes tanítóval; az építkezés az előirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte, a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. Szalkszentmártonban a községi iskola két szűk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerű 213osztálylyal hirdeti e szegény, de lelkes község becsvágyát melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylyel a kormány is támogatott, végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ő költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak.
A legtöbb községi iskola, mint láttuk, Kecskeméten van. A ref. híveknek itt már 1567-ben volt iskolájuk, a melyből a kollégium fejlődött ki. A város 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. és ref.) iskolamestert. Az addig felekezeti iskolákat 1877-ben tették községiekké, a mikor a város belső területén 34, a pusztákon 11 tanító volt, jelenleg a városban 48, a pusztákon 30. A pusztai iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. Mostani épületei 1881, 1888 és 1892/1893, 1904 és 1906-ból valók. Az iskolai zászlóaljak intézménye 1903-ban innen indult ki. Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyermek, jelenleg 6025.
