Ref. el. iskolák.

Teljes szövegű keresés

Ref. el. iskolák.
A ref. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykőrösi, melynek 22 tantermébe 1490 tanuló jár. A czeglédi 20, a solti 9, a dunapataji, kiskunlaczházai 6, az abonyi, ócsai, dömsödi, gombai, rákospalotai 4, az alsónémedi, pátyi, gödöllői, péczeli, rákoscsabai, szentmártonkátai, fóti 3, a budaörsi, töki, ordasi, gyömrői, üllői, pócsmegyeri, tahitótfalui, makádi, váczi 2, a kocséri, jászkarajenői, tápiószelei, tószegi, törteli, alsódabasi, bugyii, gyóni, lajosmizsei, biai, tinnyei, apostagi, hartai, hévizgyörki, mogyoródi, vasadi, kisoroszi, szigetmonostori, szigetszentmiklósi, őrszentmiklósi, váczhartyáni, veresegyházi és szentendrei egy tantermű. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási, 9 tanteremmel. Az izsáki 4, a bogyoszlói és ókécskei 3, a dunaszentbenedeki, érsekcsanádi, soltvadkerti, szeremlei és uszódi 2, az akasztói, kerekegyházi, prónayfalvai és szanki egy tantermű. Ezek a dunamelléki ref. egyházkerülethez tartoznak.
1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német tannyelvű iskola mellett) egy ref. magyar iskolát találunk. Tanítója Pataky Benjámin, kihez 15 növendék járt, kik fejenként 50 dénárt fizettek.*
Fináczy dr. i. m. I. k. 244. l.
A ref. elemi iskolák közűl becses történeti adataink vannak az alábbiakról:
Apostag. 1739-ben szervezték, tanítója ekkor Mérei Márton.
Bia. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett.
Bugyi. 1819-ben említik első tanítóját, de az iskola állítólag már 1783-ban keletkezett.
Czegléd. A felekezeti jellegű népiskola keletkezése, a reformáció elterjedésének idejére esik. Szegedi Kiss István itt 1546/7-ben nemcsak a templomban, hanem az iskolában is tanított. 1864-ben nyolcz, 1874-ben 13 tanítója van. A növendékek száma 1868/9-ben 1073, ma körülbelül 1600. Az iskolák 1876-ig csak négyosztályúak voltak.
Dunavecse. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-től van meg. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. 1693-ban Debreczeni Kiss Mózes, 1694-ben Munkácsi Kerekes Ferencz, 1700-ban Földvári Biró Mihály stb. 1721-ben Szőllősi Mihály, a kit később jegyzővé választottak. Eleinte Debreczenből kerültek ide a tanítók. Az egyház 1840-ben nem Debreczenbe, hanem Kecskemétre „küldött be rektorért”. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel, a ki a kecskeméti kollégiumban tanult, „lóháton, fegyveresen jött a magyar táborból.” A leánytanítók közül elsőül Haraszti Mátyás van följegyezve 1744-ben. 1826-ban 5 tanító működik itt. 1873-ban lett községivé az iskola, 6 tanerővel. Az állami iskola, a melyet az iskola bevonásával szerveztek, mint tudjuk, 1906-ban nyílt meg.
Fót. 1744-ben keletkezett.
Gödöllő. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-ből van följegyzés, ugyanis a gödöllői ref. eklézsia anyakönyvének czímlapját Marosi Mihály tanító rajzolta. Az egyház már 1646-ban fönnállt. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejüleg épült. Ez az épület azonban már a második volt. A jelenlegi épület 1905-ből való. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tól följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. Utána Szilvási, Megyaszai, Sári, 217Domonkos, Nyitrás, Tokos és Haraszti neveit találjuk a XVIII. században. Az 1819. évi canonica visitatio pontjai közül különösen becsesek a következők: „A gyermekek csak télen járnak teljes számmal az iskolába, nyáron pedig csak 4 vagy 5 hétköznapokon; hanem vasárnapokon a nagyobbak is feljönnek. Itt is a kisebbekre nézve is, minden igyekezet mellett is inpracticabile, hogy az iskolában járattathassanak. Itt a jó olvasás a legfőbb punctum, a melyre kiváltképen taníttatnak a gyermekek. Annakutána a kis Historia, kisebb és nagyobb Katekizmus, Hübner Históriája, a helyesírás, számvetés, énekek, nóták és a könyörgések. Az alkalmatosak az úr asztalához is készíttetnek.”
Gyón. 1872-től van feljegyzés.
Harta. 1858 körül keletkezett.
Hévizgyörk. Tanítói 1798–1868-ig voltak, azóta lelkész tanít. Az épületek 1804-ből valók.
Jászkarajenő. 1882-ben keletkezett. Az épület 1906-ból való.
Kisoroszi. Első tanítója Eperjesi István 1783-ban.
Lajosmizse. 1878-ban keletkezett, az épület 1882-ből való.
Makád. Az egyház 1570-ben keletkezett. A jelenlegi helyiség 1877 körül épült.
Mogyoród. Az iskolaház 1797-ből való; újra épült 1880-ban. Tanítója 1797-ben Nagy István.
Nagykőrös. Az iskola a reformáció korában keletkezett. Azonban a Hármas Kis Tükör írója, Losonczy István nagykőrösi professor még 1770-ben is így panaszkodik: „a mi iskoláinknak nagy fogyatkozása, hogy mindenütt, minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra, deák rudimentára szoríttatnak, melyeknek paraszt állapotjokban semmi hasznát nem veszik.” Leányiskola már 1740-ben három volt (alszegi, középső és felszegi). A gimnázium 1851-iki rendezésével következett be a népiskolai ügy rendezése is. 1865-ben a kántorral 13 tanítója van. 1885/6 óta 22 tanítója. Tanulóinak száma 1786-ban 492 fiú és 384 leány. Most összesen 1772.
Ordas. 1819-ben keletkezett.
Ócsa. 1626 óta egy tantermű az iskola.
Őrszentmiklós. Az egyház 1628-ban s nemsokára iskola is keletkezett. 1857-ben báró Sina Simon a kisszentmiklósi iskola tanítója részére 13, növendékek ösztöndíjára 10 és tankönyvek beszerzésére szegény gyermekeknek 10 frtot adományozott. Az iskola mai épülete 1885-ből való.
Páty. 1753-ban említik rektorát. A rektor díjlevele 1761-ben kelt. Mai épülete 1853-ból való.
Péczel. 1649-ben keletkezett. A tanítók neve 1720-tól megvan. I. tanítója Vitallus Ferencz.
Pócsmegyer. 1763-ban van említés Keresztesi Sámuel iskolamesterről. Az első, teljesen megfelelő iskola 1874-ben, a másik 1890-ben épült. A tanítók 1830-ig jegyzők is voltak.
Rákoscsaba. A mostani iskola 1890-ben épült. 1826-ban Tóth András a tanító, azonban előtte már többen működtek.
Rákospalota. 1700 körül keletkezett. 1749–1783-ig Dömsödi Mihály iskolarektor, előtte azonban már Szőke István és Kerepesi tanítók működnek.
Solt. 1756-ban épült az iskola. A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították; a leányiskola 1860-ban épült. 1756-ban Torma Ferencz a tanítója. 1867-ben 4 tanítója volt, a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány, most összesen 463.
Szabadszállás. Az anyakönyvek szerint már 1720 körül volt iskola; mostani épülete 1902-ből való.
Szentendre. 1822-ben alakult meg a leányegyház s ekkor szervezték a tanítói állást is 200 frt fizetéssel. Az iskolaépület 1835-ből való.
Szentmártonkáta. A régibb épület 1865-ben, az újabb 1889-ben épült. 1866 táján 120 tanulója volt.
Szigetmonostor. 1744-ben keletkezett, tanítója 1819-ben Borbély Benjámin, a ki még jegyzői teendőket is végzett. 1894-ben építették.
Tahitótfalu. 1600 körül szervezték. Tanítóit csak a „kurucz világvége táján” ismerjük, első Kecskés Albert, majd Igmándi, a „kurucz világ után”. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok, a kik közül a legtöbb visszament a kollégiumba s folytatta tanulmányait.
Tápiószele, 1890-ben.
Tinnye. 1890-ben.
Tószeg. Az egyház és iskola 1600-ban keletkezett. A mostani iskolaépület 1870 táján épült.
Törtel. 1892-ben.
Üllő. Az 1800-as években keletkezett. Mostani épületei 1859 és 1899-ben épültek.
Vácz. 1783-ban keletkezett. 1867-ben építették.
Váczhartyán. 1786-ban épült, a tanítója 1856-ig egyszersmind a község jegyzője is. Tanítója 1786-ban Virág Mihály.
Vasad. 1758-ban keletkezett. Tantermei 1892-ben és 1908-ban épültek.
Veresegyháza. 1631-ben. 1784-ben Kreknit György a tanító. Az iskola épülete 1808-ból való.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem