Ág. h. ev. el. iskolák.
Ág. h. ev. el. iskolák.
Az ág. h. ev. v. el. iskolák közül legnépesebb a pilisi 7 tanteremmel s 545 tanulóval. A rákoskeresztúri, albertii 4, a czeglédi, dunaegyházai, irsai 3, a gyóni, apostagi, aszódi, czinkotai, bényei, petérii, tápiószentmártoni, rákospalotai, domonyi, nagytarcsai és acsai 2, a tápiószelei, hartai, csömöri, hévizgyörki, ikladi, mogyoródi, kávai, mendei, csomádi, csővári, fóti, váczbottyáni, váczkisújfalui, zsidói és váczi egy tantermű; a kecskeméti kirendeltség területén Kiskőrös és Soltvadkert 4 tantermű. Ezek valamennyien a bányakerületi ág. hitv. ev. püspökséghez tartoznak.
Az ág. h. ev. elemi iskolák érdekesebb adatait az alábbiakban soroljuk föl:
Acsa. 1636-ban alapították, alapítója a Prónay család. A mostani iskola, a Prónay család áldozatkészségéből 1804-ben épült. Legrégibb tanítója, kinek nevét ismerjük, 1736-ban Valaszkay Jakab.
Alberti. 1721-ben szervezték, mostani épülete 1858-ból való. 1721-ben Benedikti Izrael a tanítója. 1868-ig tót a tannyelve.
218Apostag. Mostani helyisége 1787-ben épült. 1795 előtt Jánovszky Viktor a tanítója. Tannyelve régebben tót.
Bénye. 1725 óta áll fönn, mostani épülete 1871-ből való.
Czegléd. Első tanítója Lévi János 1792-ben foglalta el állását. Mostani épülete 1861-ből való. 1896-ban bővítették.
Csővár. 1669-ben tanítója Klenovszky Ádám, 1848-ban az iskola leégett, a gyermekeket 8 éven át a falun kívül fekvő pásztorlakban oktatták, a tanító pedig, ki egyszersmind jegyző is volt, a faluházán lakott. 1852-ben épült fel újból az iskola. Tanítója 1703-ban Gelo Pál.
Domony. 1681-ben alapították, mostani épülete 1889-ből való.
Dunaegyháza. 1806-ban az első, 1857-ben a második és 1889-ben a harmadik tanítói állást szervezték.
Érsekcsanád. 1723-ban keletkezett. Hont vármegyéből a községbe letelepedett néhány magával hozott tanítót. Mostani épületei 1893-ból valók.
Farmos. 1850-ben keletkezett.
Fót. 1748 táján keletkezett. Építkezések 1876-ban, 1892-ben és 1909-ben történtek.
Gyón. 1780-ban. Mostani helyiségei 1870-ben és 1902-ben épültek.
Harta. Az iskola 1738 körül keletkezett, a mikor Gunszt János Jakab a tanító. Alapítója: gróf Ráday Pál író. Az iskola 1807-ben épült, 1872-ben második tanteremmel bővült.
Iklad. Az egyház és iskola 1763 körül keletkezett. Az iskola mostani épülete 1868-ból való.
Irsa. Az egyházközség s az iskola 1714-ben keletkezett, mert a Zólyom vármegyéből ide telepített ev. hívek papjukkal és tanítójukkal együtt jöttek Irsára. Mostani épülete 1859-ből való. Tanítók 1764-ben Georgiades, 1766-ban Salamonidesz Sámuel.
Káva. 1824-ben keletkezett.
Kiskőrös. 1720-ban már van tanítója (Szabadka György). Mostani épületeit 1836 és 1871-ben emelték. A tanítás nyelve 1840-ig tót, 1875-ig tót-magyar.
Maglód. 1700-ban, a mikor a tanító Hiros András; épülete 1872-ből való. 1902-ig tót volt a tannyelv.
Mende. 1785-ben épült. 1785–1789-ig Paulini Sámuel a tanítója, 1883-ban történt újabb építkezés.
Mogyoród. 1859-ben szervezték.
Pilis. 1724-ben alapították. Mostani épületei 1840, 1860 és 1907-ből valók. 1875 előtt tót.
Rákoskeresztúr. 1784-ben keletkezett, habár a nyomok 1757-ben is feltalálhatók, midőn a Steierországból és Karinthiából bevándorolt németajkú evangélikusok Mária Teréziától engedélyt kaptak, hogy „preceptort” tartsanak. Ez kb. 16 évig állott fenn. Az 1779-ban Würtembergből ide telepített ev. családok első tanítója Putz György volt. Pár év mulva a németek és tótok együtt választottak tanítót. Tantermül a német községházán szolgált egy szobácska. Az első iskola 1784-ben épült, mely 1856-ban leégvén, 1858-ban újonnan épült 2 tanteremmel. Építkezések történtek még 1900-ban és 1905-ben is.
Tápiószele. 1814 óta van rendes tanítója, de az iskolára vonatkozó adataink 1797-ig nyúlnak vissza. Az iskola építését 1825-ben tett adományaikkal Ruttkay János és Dubraviczky Antal segítették elő. Az iskola 1855-ben épült a községháza helyén.
Váczbottyán. 1800-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint volt már iskola.
Váczkisujfalu. 1810 körül szervezték. Mostani épülete 1906-ból való.
Zsidó. 1890-ben épült.
