Nagy László tanfelügyelősége.
Nagy László tanfelügyelősége.
1872 junius 12-én az iskolatanács ülésén már Dallos Gyula, ideiglenes másodtanfelügyelő elnökölt. Ugyanis addig, míg e hivatal végleg betöltetnék, a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet, a mely idő alatt egész működése leginkább a póttanfolyamok, az alakulóban levő s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. Nagy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. Jelentésében hangsulyozta, hogy „a népiskolák csak úgy tölthetik be rendeltetésüket, csak úgy gyakorolhatnak döntő befolyást a közművelődés és jóllét előmozdítására, ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejlődési álláspontjára emeltetnek, ha azok ama néposztály szükségeinek, melyek számára rendeltetvék, megfelelnek. Ily népiskoláink nekünk a legújabb időkig nem voltak. A szellemiekkel foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok, akadémiák, theologiai intézetek és egyetem; az anyagi dolgokkal foglalkozók felsőbb osztályáról reál, kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján; de nem gondoskodtak kellőleg a közföldmívelő és alsó iparos-osztályról. Ezek számára általában csak elemi iskoláink voltak; olyanok, melyek főleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában; olyanok, melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést, mely a kor igényeinek megfelelőleg, jövő állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli, hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák.” Jelenti továbbá, hogy a tornászat tanítására az idén különös súlyt fektettek, mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellőzni nem lehet. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött gazdasági 202tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanintézetekben, tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára, kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni, szőlőszetit a budai vinczellér-képzőben. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók.
Nagy László az iskolatanács 1872 november 13-iki közgyűlésén arról számol be, hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefolyt harmadfél hónap alatt a tanfelügyelőség részéről, miket tapasztalt, mikre irányozta főkép teendőit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. Jelentése szerint az ismétlő-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva, vagy épen nincsenek. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a községi elüljáróság gyéren vagy épen nem alkalmazza. A faiskolákat, kevés kivétellel, nem használják kitűzött czéljokra. Testgyakorlatot sehol, a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. Talált községet, melynek bírája és elüljárói a törvénytől előírt tantárgyak tanítását, a vallás, írás, olvasás, számoláson kívül, merő haszontalanságnak nyilvánították. De örvendetes mozzanatként jelzi, hogy néhány helyen új iskolák épülnek és új tanítói állásokat szerveztek. Az oktatást illetőleg haladásról tehet jelentést. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytől megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedvezőtlen befolyások alatt általában korlátolt, de kétségtelen, hogy az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejlődésnek indult.
Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyelő figyelemmel volt arra, hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze, azokat a törvény betöltésére sürgesse, a hiányok elhárításának módja és eszközei felől velük tanácskozzék, azokat a hiányokat, melyek felsőbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatók, elintézés végett jegyzésbe vegye, a tanítókkal az osztályok berendezése, az alkalmazott tanrendszer, tanítói eljárások, gátló akadályok, az iskolai rendtartás, kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. Kiváló gondja volt az ismétlő-iskolák felállítása községi alapon, hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. A tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat, helyi iskolai hatóságokat és községi bírákat, miként járjanak el e tekintetben közösen. Azután szól a nagykőrösi póttanfolyamról s az alakulóban levő pestvármegyei tanítóegyesületről.
