A reformáczió hatása. Könyvnyomtatók.
A reformáczió hatása. Könyvnyomtatók.
A humanizmus és előkelő kedvtelései azonban, mint az ország többi részeiben, Pestmegyében sem válhattak általánosakká. A rennaissance-fényűzést megbámulta a nép, de szellemét csak igen kevesen értették s a közjólét roppant sülyedése a XVI. század elején, majd háborúk, a pusztulás és nyomor különben is másfelé terelték az emberek gondolatait. A sokaság a keresztény Istennél keresett segélyt és vigasztalást, nem a klasszikusok szellemében. Mint az országban mindenfelé, Pestmegyében is megindul és rohamosan terjeszkedik a reformáczió. Czegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Kunszentmiklós, Dunapataj, Dömsöd, Solt, Halas, Ráczkeve, Vácz – a nagyobb helységek csaknem kivétel nélkül – versenyezve fogadják be az új tanokat és alapítják részben ma is meglevő s virágzó protestáns gyülekezeteiket. Több híres protestáns iskola támad: a váczi, a czeglédi, melyben 1546-ban nem kisebb ember, mint Szegedi Kiss István tanítja a theológiát, a kecskeméti, halasi, nagykőrösi, mély hatást gyakorolva egész nagy vidékek szellemi fejlődésére. Érdekes azonban, hogy a pestmegyei reform-mozgalmak éppen nem járnak a sajtó meghonosításával. A pestmegyei első könyvnyomtató-intézetek a katholikus középpontokban, Váczon és Kalocsán támadnak és a restauráczió korának szüleményei. A legelső pestmegyei ismert nyomtatványok 1770-ből, váczi nyomdából valók, melynek 1773–92-ben Ambró Ferencz, 1792–1823 Gottlieb Antal, 1823–1864. Plessel Lipót, 1869–75. pedig egy részvénytársaság volt a gazdája. Akkor az intézet Serédy Géza birtokába került s egyuttal jövőjébe vetett bizalommal ünnepelte meg Mária Terézia amaz intézkedésének százados évfordulóját, hogy Ambró Ferencz részére a könyvnyomtató szabadalmat kiállította.
Körülbelül abban az időben, a melyben Váczon, Guttenberg találmánya Kalocsán is meghonosult. A meghonosítója Batthyányi József érsek, a ki az ifjúság nevelését metropolisában a kegyesrendi atyákra bízta s nékik segédeszközül 1766-ban teljes nyomdafelszerelést adományozott.
236A nagy protestáns empóriumok, Kecskemét, Czegléd, Nagykőrös egyelőre nem érezték szükségét, hogy nyomtató-műhelyet állítsanak.
Ám az irodalmi élet nagymérvű nekilendülése és az a rohamos haladás, mely az országban a reformkorszaktól fogva mind szélesebb rétegeket hódított szolgálatába, a pestmegyei nagy községeket is lassanként bevonja a könyvnyomtatás szolgálatába. Szilády Károly nyomtató, a ki mesterségét valamikor Bécsben tanulta és a Magyar Kurirnak szedője volt, aztán a pápai kollégium könyvnyomtató műhelyét igazgatta, mint ilyen, még a harminczas évek elején lépéseket tett, hogy egy Kecskeméten nyitandó könyvnyomda alapítására szabadalmat nyerjen. Nyolcz évi küzdelem után sikerült végre czélhoz vergődnie. Szabadalomlevele 1841 október havában kelt ugyan, de működését még 1840 július 1-én megkezdette Tatai András professor görög nyelvtanának nyomtatásával. Szilády a negyvenes és ötvenes években Pestről is kapott megbízásokat, s a kecskeméti nyomda már akkor egyike volt az ország legjobb nevű typografus-műhelyeinek. Szilády Károly 1871-ig állott élén a nyomdának. 1871 májusában már Szilády Lajos mérnök, 1878-ban pedig Szilády László vette át, a mai tulajdonos, ki tanulmányait annak idején Kocsi Sándor jóhírű budapesti műhelyében végezte.
Míg Váczon csak 1872-ben keletkezik második nyomtató műhely, a Spitzer Miksa-féle, Kecskeméten már 1868-ban megalapítja a második nyomdát Szilády Károly tanítványa, Tóth László. 1900-ban az üzlet Fekete Mihály birtokába került.
A harmadik kecskeméti nyomdát 1899 októberében alapította egy részvénytársaság, a negyedik, az „Első Kecskeméti Naptárkiadó és Hirdetési Vállalat” műhelye, melynek tulajdonosa Eötvös Nagy Imre, 1904-ben keletkezett.
Közben egyéb városok is csatlakoztak a mozgalomhoz. Még 1876-ban beáll a sorba Nagykőrös az Ottinger-féle nyomdával, 1878-ban pedig már Félegyházán is nyomatnak.
A hovatovább fejlődő politikai és társadalmi élet fölpezsdülése és surlódásai nagy lendületet kölcsönöztek a hirlapirodalomnak, a mi viszont egész sereg új nyomtatóműhely alapítását tette szükségessé. Hirlap és nyomda ettől fogva rendszerint együtt járnak. A nyolczvanas évektől kezdve több ilyen kettős vállalattal találkozunk. Ballagi Aladár 1878-ban mindössze hat, illetőleg hét nyomtató-műhelyt talált Pestmegye területén; 1908-ban e műhelyek száma már nem volt kisebb ötvennél, s e sorozatban csupán Aszód, Budafok, Majsa, Monor, Nagykáta és Szentendre szerepelnek egy-egy intézettel; ellenben a legtöbb helynek, mint Félegyháza, Gödöllő, Kalocsa, Abony, Halas, Kispest, Nagykőrös, Ráczkeve, két, sőt Czeglédnek három, Vácznak és Ujpestnek öt-öt, Kecskemétnek pedig még ennél is több nyomdája volt kimutatva.
