Erdőgazdálkodás.
Erdőgazdálkodás.
Pest vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdőségekben már az erdőtörvény előtti időben is tétettek oly intézkedések, melyek az erdőüzemet az akkori viszonyoknak megfelelőleg szabályozták. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsőseges időjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. A multban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglevő dús vadállomány kimélete, és a vadászati sport közkedveltsége.
Az 1879. évi XXXI. t.-cz. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdőállományok kezeltetnek, ú. m. a nevezett törvény 2. §-a alá tartozó véderdők 1406.7 hold; a 17. §. értelmében, mint kincstári 29.429.9; mint közalapítványi 4873.9; rendezett tanácsú városoké 7380.3; községi 1736; volt úrbéresek tulajdona 9806.9; egyéb közbirtokossági erdő 4914.9; egyházi testületek és személyeké 19.456.9; hitbizományi erdők 6070.5; az erdőtörvény 16. §-ában megjelölt adókedvezményben részesült magánbirtok 4958 kat. hold, ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90,034 kat. hold.
A vármegye területén fekvő többi magántulajdonú erdő 120,207.9 kat. hold, mely erdőterületből egyszerű gazdasági terv szerint csakis a nagyobb magánuradalmak erdeit kezelik, míg a kisebb magántulajdonú erdők részint szépítési szempontból, mint parkok és ligetek, részint a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen szerszám- és tűzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdők, szállaló módban kezeltetnek; azonban a feltétlen erdőtalajon álló erdők, bárkinek a tulajdonához tartoznak is, az erdőtörvény 5. és 47. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdősítendők, s ezt a budapesti kir. erdőfelügyelőség ellenőrzi. Az alkalmazott gazdasági módok: a szálerdő, középerdő és sarjerdő. A szálerdő gazdasági mód pedig eloszlik a szállaló és fokozatos felújító vágásokra.
Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan levő hatóságilag kijelölt véderdők 1406.7 kat. hold kiterjedésben, és ezekben az erdőkben a használat csakis a száraz és széttört fák kiszedésére szorítkozik. A legnagyobb véderdő a visegrádi m. kir. erdőgondnokság kezelése alatt áll s a visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki, a szomszédos Visegrád községi véderdővel együtt, 182 kat. hold terjedelemben. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80–100 éves fordulóban kezelik a vármegye hegyes és dombos vidékein tenyésző tölgy, bükk és kisebb kiterjedésben található fenyő-szálerdőket 97,532.2 kat. hold kiterjedésben. Középerdőüzemben 113kezeltetnek a gödöllői, ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdők közül azok, melyikben a fáczántenyésztés tekintetéből az aljfa 30–40 éves, a főfa 60–80 éves fordulóban használtatik ki s e középerdő kiterjedése közel 10,480 kat. hold. A sarjerdő-gazdasági módban kezelt erdők területe 106,823 kat. hold; e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek, a lapályos és vizenyős helyeken előforduló kőris, szil és égererdők s a homokon és futóhomokon levő akáczerdők. E sarjerdőket, a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve, 30–40 éves fordulóban kezelik; kivétel csupán az akáczerdőknek az a része, hol a szőlőkarók termelése tekintetéből a fordulót 10–20 évben állapították meg. Cserhántó-űzemben kezelik a visegrádi m. kir. erdőgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. kir. korona-uradalmi erdőbirtokban levő 400 kat. holdnyi tölgyerdőt, – de miután ez a gazdasági mód a tölgy-szálerdők fenntartása érdekében károsnak bizonyult, ezt az űzemmódot felhagyták.
A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett, valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdőhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdőterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1.13, összesen 244,352 tömörköbméterrel van felvéve, melynek mintegy 15%-a, azaz 36,652 m3 épület-, haszon- és szerszámfa, 60%-a, azaz 146,612 m3 tűzi-hasáb és dorongfa, 25%-a, azaz 61,088 m3 mint galy és rőzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1,014,056 kor. évente.
A vármegyei erdőségeket a következő erdőhatóságok és erdőgondnokságok kezelik: 1. A gödöllői m. kir. erdőhivatal igazgatásában a babati, budakeszi, galgamácsai, isaszegi, nagymarosi, valkói és visegrádi erdőgondnokságok. 2. A kisebb községek, valamint az úrbéres közbirtokosságok, úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában levő erdők kezelését az 1898. évi XIX. t.-cz. értelmében a budapesti m. kir. állami erdőhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. kir. járási erdőgondnokság vette át. 3. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdőgondnokságok. 4. József főherczeg piliscsabai erdőgondnoksága. 5. Coburg herczeg vacsi erdőhivatala. 6. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdőhivatal. 7. A csász. és kir. család ráczkevei uradalmának erdőhivatala. 8. Gróf Tisza István nagykovácsi erdőgondnoksága. 9. Gróf Breuner leányfalusi erdőgondnoksága. 10. Báró Prónay Dezső acsai erdőgondnoksága. Ezeknek az erdőhatóságoknak, illetőleg erdőgondnokságoknak erdőtiszti személyzete az erdőtörvény 36. §-ában megkívánt minősítéssel birnak, s közigazgatási esküt tettek; számuk 45. A 37. §-ban kívánt felesketett erdőőrök száma 128.
