Mellékhasználat.
Mellékhasználat.
A székesfőváros közelsége, nemkülönben a vármegye területén évről-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennemű erdei melléktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könnyű. Első sorban felemlítendők a vadászati haszonbérek oly erdőbirtokokban, hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja; ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért ér el. Ott, a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják, a mezőgazdasági elő- és köztes-használat szokásos, mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20–30 korona összegre emelkedik. Előfordul a fiatal vágásokban a fű sarlózása és a sikárfű-gyökér kiásása is. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendők a tölgy-, makk, gubacs, vadalma, vadkörte, vadgesztenye (szarvas vad etetésére), szamócza, málna és gombák, továbbá hársfavirág, belladona-gyökér (gyógyszertáraknak), úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág; végül igen lényeges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdőgondnoksághoz tartozó trachyt, a váczi erdőhívatalhoz tartozó mészkő és a főváros határszélén feltárt dolomit-kőbányák.
