Kereskedelem.
Kereskedelem.
Kereskedelmi tekintetben a város viszonyai fejlettebbek. A kereskedelem főleg a mezőgazdasági üzemekből indul ki. Az ipari kereskedelem gyengébb, különösen a főváros közelsége miatt. Azonban e téren is szép eredményeket mutathatnak fel egyes kereskedők. A városban sok szép és kifejlett üzlet van. Czegléden első sorban a gabonakereskedelem hatalmas. A helyi piaczon a kereskedők megvásárolják a termelőktől a gabonát, a melyet részben a helyi malmokban dolgoznak fel, részben más városokba és külföldre szállítanak. A lisztüzlet is igen viragzó, a czeglédi liszt mindenütt keresett. Másik nagy kereskedelmi árú a bor. A czeglédi borok az országban igen elterjedtek és szüret tájban, valamint január–február hónapban úgyszólván az egész borkészlet piaczra kerül s nagy mennyiségű bort szállítanak el a városból. A borkereskedelem forgalmát nemcsak idegen kereskedők élénkítik, hanem a helybeli borértékesítő szövetkezetek és a helyi borkereskedők is. Ilyen szövetkezet kettő van Czegléden, továbbá egy egyesületi alapon álló borértékesítő társaság. Czegléden a borüzlet évi forgalma átlag 30–40.000 hektoliterre tehető.
A gyümölcsértékesítés valamivel kevésbé fejlett. Helybeli nagyobb gyümölcskereskedő nincs. Jobbára nagykőrösi és kecskeméti gyümölcskereskedők szedik össze a gyümölcstermést. A csemege-szőlőt is jobbára vidéki kereskedők szállítják el. Van azonban több szőlőtermelő, a kik közvetetlen összeköttetést tartanak fönn a külfölddel. A sertés-kereskedelemről már a közgazdasági viszonyok tárgyalásánál megemlékeztünk. A helyi kereskedelmet szolgálja a négy országos vásár és a hetenként, kedden és pénteken tartani szokott hetivásár is. A közgazdasági viszonyok szolgálatában állanak továbbá a helybeli pénzintézetek, melyek közül négy működik részvénytársasági alapon és van egy hitelszövetkezet. Ezek a következők:
