Pénzintézetek.
Pénzintézetek.
A „Czeglédi Takarékpénztár Egyesület Rt.”, az osztrák-magyar bank mellékhelye, 1869-ben alakult. Alaptőkéje 1,050.000 korona, tartaléktőkéje 255.467 korona. Legutóbbi évi forgalma 55,807.493 kor. 86 fillért tett ki.
A „Czeglédi Népbank Rt.” 1883-ban alakult. Alaptőkéje 300.000 kor., tartaléktőke 240.260 kor.
A „Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank Rt.” 1892-ben alakult. Alaptőkéje 450.000 kor. Takarékalapja 207.000 kor. Forgalma 57,327.049 kor. 65 fillér.
A „Czeglédi Hitelbank Rt.” szintén 1892-ben alakult. Alaptőkéje 300.000 kor., tartalékalapja 261.113 kor. Évi forgalma 39,087.767 kor. 40 fillért tesz ki.
A kereskedelemnek hathatós támasza az Ipar és Kereskedelmi Bank Termény- és Áruraktára, hol a termelők és kereskedők gabonájukat és árúikat czélszerűen beraktározhatják s arra kölcsönt is kaphatnak. Ennek forgalma 1909-ben 112.146 métermázsa volt. Raktári készlet 1909 végén 19.535 métermázsa.
Czegléd, mint nagy vasúti csomópont, egyike azoknak a városoknak, melyek legelőször részesültek a vasúti intézmény áldásaiban. A Budapest–szolnoki vonal Czegléden át 1847-ben épült ki és szeptember 1-én nyílt meg. 1853 szeptember 3-án megnyilt a czegléd–félegyházi vasútvonal. Idővel a forgalom annyira gyarapodott, hogy a régi vasúti állomás szűknek bizonyult. 1907-ben az állomás területét kibővítették, majd egy negyedkörívű hatalmas mozdonyszínt építettek, 1908 végén pedig az új felvételi épületet adták át a közhasználatnak. 1909-ben a czegléd–szolnok vonal második vágányának kiépítése nyert befejezést. A czeglédi állomásba Budapest felől naponként 18, Szeged felől 10, Szolnok felől 11 személy- és gyorsvonat érkezik s ugyanannyi indul. A negyedik irányú vasútvonal a czegléd–csemői, mely a Czeglédvidéki Helyiérdekű Vasút Rt. tulajdona, az államvasútak kezelésében. Ez a rendes nyomtávolságú vonal a máv. állomásától kiindulva, a Jászberényi-utczán, Kossuth-téren, Petőfi-utczán 382és a Mizsei-úton át a Csemőbe visz s a czeglédi határt elhagyva, a nagykőrösi határban ér véget. A vonalon a város belterületén a helyi forgalom lebonyolítására be és kifelé naponta 11–11 motorkocsijárat van a vasúti állomás és Gerje állomás között. E vasútat, melynek kiépítését Lajosmizséig tervezik, 1909 október havában adták át a forgalomnak. Tervbe vannak véve s már az előmunkálati engedélyeket is megkapták a czegléd–kécskei, czegléd–nagykátai és czegléd–monori h. é. vonalak.
A vasútakon kívül a forgalom lebonyolítására szolgálnak az állami transverzális műútnak nagykőrös–czegléd–abonyi szakaszai, makadám-burkolattal. Törvényhatósági közútak a budapest–czeglédi, czegléd–nagykátai, melyeket folyami kavicsozással tartanak jókarban. Egyéb útak a czegléd–szentmártoni, őrkényi, törteli és mizsei útak. – Az idegenforgalom czéljait szolgálja Czegléden két elsőrangú és még három kisebb szálloda.
