A város leirása.
A város leirása.
A városba érkezve, első tekintetre meglep bennünket a hatalmas pályaudvar; impozáns új épület, mely egészen a modern beosztás szerint van a közönség 366kényelmére berendezve. A vasúttól a városba vezet a Rákóczi-út, a város legszebb sugárútja, a melynek külső részén sok, elül kerttel díszített csinos ház van. Jobbra az első mellékutczán át lehet a vásártérre jutni, hol a városi villamos telepet találjuk. A Rákóczi-úton befelé haladva, balról érjük a Gubody-kertet, mely a város tulajdona. E nyilvános kert a város egyetlen közeli séta- és szórakozó helye. Középső részén találjuk a városi vigadót, mely svájczi stílusban épült. E helyen állott azelőtt a nagy uradalmi magtár, melyet a hozzátartozó telkekkel együtt a város megvásárolván, kert czéljaira használt fel. A telepítés az építkezéssel együtt 56.660 koronába került. A kert egyik virágköröndjében áll Gubody Ferencz egykori polgármester bronz mellszobra, mely Horvay János alkotása. E szobrot közadakozásból emelték a város polgárai 1909-ben. A kert város felőli részén találjuk a városi uszodát, melyet artézi víz táplál. Ezzel szemben a másik oldalon van a kétemeletes állami főgimnázium, mely Alpár Ignácz tervei szerint épült, előtte csinos kis parkkal. Ezután az utcza kissé szűkebbre szorul s a nevezetesebb épületek közül a jobb oldalon érjük az Ipar és Kereskedelmi Bank új, magyar stílű palotáját, tovább a baloldalon a Nemzeti szállodát, vele szemben a Czeglédi Népbank palotáját. Itt az út az Árpád-tér egyik oldalán végződik.
A hatalmas területű Árpád-tér déli oldalát a nagy református templom uralja, mellette a ref. elemi iskola emeletes épületével, hol a dunamelléki ref. egyházkerület levéltára is van. A református templom egyike az ország legnagyobb és legimpozánsabb ref. templomainak. Az olasz renaissance stílusban épült templom Hild József hírneves építész tervei szerint az 1835–40. években épült, azonban nem fejezték be teljesen. A ref. egyház 1890-ben mozgalmat indított az akkor már romladozó templom restaurálására. Ennek eredményeként a következő években a templomot restaurálták, illetőleg teljesen kiépítették, 160.000 kor. költséggel. Hatalmas, négy oszlopon nyugvó előcsarnokával, kupolájával és két tornyával messze kiemelkedik a város fölé. A tér keleti oldalát egészen az ág. hitv. evang. egyház bolthelyiségei foglalják le, középütt az 1895–96. években épült csinos, góth és román stílű ág. hitv. ev. templommal. Az éjszaki oldalon több magánház között áll a Népkör öreg épülete, Czegléd város régi társadalmi életének egyik főfészke s az újabb korban is a városi közélet s a politikai események megbeszélő helye. Az épület immár czélszerütlen, s mostanában indult meg a mozgalom egy új helyiség építése iránt. A Népkör telkén áll, de a Batthyányi-utczára nézve, a színház-épület is, mely azonban ez idő szerint használaton kívül van.
Az Árpád-tér közepén áll Kossuth Lajos érczszobra. Első nagyobb Kossuth-szobor az országban. Horvay János sikerült alkotása. A szobor főalakja Kossuth Lajos, azt a jelenetet ábrázolja, a mint a város népét fegyverre szólítja. Egyik kezét szívére szorítja s a másikkal előre mutat. Két mellékalakja a talapzaton a csatába induló honvéd, egyik kezében a zászló s a másikat apja szorítja. A szobor a város hozzájárulása mellett közadakozásból készült. Leleplezése 1902 szeptember 18-án volt. A szobor jelenleg minden hazafias ünnepség középpontja és gyakran idegen városokból is felkeresi egy-egy küldöttség, hogy megkoszorúzza. Az Árpád-tér helyén állott, szemben a ref. templommal, a régi evangélikus templom, a mely a kisajátításnak áldozatul esett s a keleti oldalon épült az új evang. templom. A tér egy részét piaczul használják; itt van a bérkocsi-állomás is.
Az Árpád-tér nyugati részére néz a városháza egyik szárnya. Maga a városház-palota homlokzatával a Kossuth-tér egész éjszaki oldalát foglalja el. Impozáns egyemeletes épület, mely három utczára néz. Földszíntjét bolthelyiségek foglalják el, a hivatalos helyiségek az emeleten vannak. A város levéltárában őrzik azt az asztalt, a melyen Kossuth Lajos 1848-ban Czegléden a haza megmentésére fegyverre hívta fel a népet. Ugyanitt őrzik II. Rákóczi Ferencz és Kossuth Lajos néhány levelét s egyéb régi emlékeket. Közgyűlési termében Kossuth Lajos, gróf Károlyi Gábor és Dobos János olajfestésű arczképei láthatók. A kisebb tanácsteremben van a czeglédi százasküldöttség tagjainak nagyméretű összeállított képe, a mely Kossuth Lajos tulajdonában volt s az ő hagyatékából került a város birtokába. Ugyanitt láthatók a Kossuth-szobor leleplezésekor letett koszorúk szalagjai, az egész falat elborítva. A Kossuth-tér keleti oldalát a Czeglédi Takarékpénztár-Egyesület palotája s mellette a Központi Szálloda foglalja el; mindkettő egyemeletes épület. Kissé odébb ugyanazon az oldalon a Czeglédi Hitelbank modern, újnémet stílusban épült székháza. A déli oldalon van a posta- és távíróhivatal. A nyugati részen a róm. kath. egyház telkét találjuk, 367a melyen azelőtt a r. k. elemi iskola régi emeletes épülete állott; arról nevezetes, hogy abban lakott, illetőleg tanult hírneves irodalomtörténetírónk: Toldy Ferencz, midőn az 1813–14. tanévben szülei a magyar nyelv elsajátítása czéljából Czeglédre küldték. Toldy születésének százéves évfordulója alkalmából társadalmi mozgalom indult meg s a főgimnáziumban jutalomdíj-alapítványt tett s elhatározta, hogy a telken emelendő épületen emléktáblát helyez el. Az összeget a városi pénztárban helyezték el. A r. k. egyház a közel jövőben bérházat fog oda építtetni s akkor elhelyezik rajta az emléktáblát. Mellette áll a r. k. plebánia XVIII. századból való épülete. A Pesti-út és az Eötvös-térre vezető utcza között épült az új járásbírósági egyemeletes épület, melynek telkét a város adta, az építés költségét pedig az állam fedezte.
E most leírt épületektől bezárt tér a Kossuth-tér, a város régi főtere. A városház és templom közötti részen mondotta el Kossuth Lajos 1848-ban történelmi emlékű, gyújtó beszédét. A tér közepén éjszak-déli irányban áll a róm. kath. templom, mely a XIX. század elején épült. Belseje elég fényes, szép mennyezetfestésekkel. A toronyban van a tűzőrség elhelyezve. A templom előtt áll a Szentháromság-szobor, Kiss György szobrász alkotása. A városháza nyugati sarkától indul ki a Jászberényi-út, melyen kevés nevezetes épület van. Jobb oldalon van a város gazdasági udvara s mellette a Kaszinó épülete.
A Kossuth-tér éjszaknyugati sarkánál kezdődik a Pesti-út, a város egyik legforgalmasabb utczája. Mindjárt a jobboldal elején van a r. k. elemi iskola emeletes épülete. Utánna következik a vallásalapítványi felügyelőség hivatala, uradalmi épületekben elhelyezve. Az utcza vége felé baloldalt találjuk a városi kórházat és a szegényházat. A Pesti-útról balra a második utczán letérve találjuk a szép izraelita imaházat és az izr. elemi. iskolát. Majd befelé fordulva, az áll. polgári leányiskola és központi kisdedóvó hatalmas földszíntes épülete tűnik szemünkbe, négy utczára szolgáló telkével. Az Eötvös-téren van a járásbíróság régi épülete, mely valamikor a szolgabíróság helyisége volt. A Kossuth-tér délkeleti sarkán-indul ki a Kőrösi-út, a melyen kifelé haladva, jobb oldalon a városi árvaházat találjuk, majd a hatalmas Vörösmarty-teret átvágva, ennek tulsó részén a r. k. és ref. elemi iskolákat látjuk. Az Árpád-tér délkeleti részén a Szolnoki-út kezdődik. Csak a végén találunk középületet, a régi huszárlaktanyát, mely most csendőr lovasiskola s a lóavató-bizottság helyisége. Kint egészen a város szélén terül el az új lovassági laktanya és a katonai kórház. Pavillon-rendszerben épült az 1904–5. években s a város tulajdona. A város keleti és nyugati részén középület alig van, azok a középponton helyezkedtek el.
