Utczák, terek.
Utczák, terek.
A várost szép, egyenes, nyílt utczák jellemzik. Fő közlekedési utak a Rákóczi, Jászberényi, Pesti, Mizsei, Kőrösi és Szolnoki-utczák, melyek – az elsőt kivéve – a szomszéd községekből ide vezető útak folytatásai és a város középpontjában az Árpád- és Kossuth-téren futnak össze. Ezek közül a Kőrösi és Pesti-utczákat a szabályozás még nem egyenesítette ki, a többiek azonban sugáregyenesek. A város többi utczáiról is áll ez s igen sok utcza van, a mely teljes egyenességben visz át a városon. Ez annak a tervszerű város-szabályozási mozgalomnak az eredménye, melyet a város egykori földesura, a vallásalapítványi uradalom 1841-ben megindított. Az uradalom ugyanis ez évben egy az egész városra szóló szabályozási tervet készíttetett, a mely sokáig zsinórmértékül szolgált. Maga a város 1867-ben alkotott építkezési szabályrendeletet. Az új szabályozási terv és szabályrendelet 1892-ben kelt. Legújabban pedig 1909-ben készült el az új építkezési szabályrendelet, a modern városrendezési elvek figyelembevételével. A város minden utczája, kivéve ott, a hol a forgalmi tekintetek akadályozzák, a házak előtt mintegy másfél öl távolságra fasorokkal van mindkét oldalon beültetve. Legtöbbnyire akácz, szíl, nyár, eper, platán, vadgesztenye és eczetfát használtak e czélra. A főbb utczák már többnyire kövezettek. A Rákóczi-utcza bazalt-koczkákkal van egész hosszában borítva, a kőrös–szolnoki transverzális út legbelső része kis bazalt-koczkákkal, a többi főbb utczák pedig makadám-burkolattal vannak ellátva. Évről-évre újabb utczákat burkolnak makadámmal. A többi utczákat egyelőre agyagolással javítják és tartják jókarban. A gyalogjárókat a főbb utczákban égetett téglából készítik, a Rákóczi-út és Kossuth-tér gyalogjáróit pedig aszfalt burkolja. A városbeli közlekedési útak, tekintve a homokos talajt, általában jók s a gyalogjárók is mindenkor járhatók.
A városban levő épületek nagy része az e vidéken szokásos magyar parasztházak típusa szerint épült. Az utczára véggel állanak ki; középen van a konyha, melyből jobbra és balra is egy-egy szoba nyílik. Hátrább kamra és esetleg istálló van. A ház előtt nyitott folyosó. Az utczára 1–2 ablak nyílik. A tető a régibb házaknál nád, az újabbaknál zsindely vagy cserép. A házak fehérre vannak meszelve s udvaruk tiszta. Az újabb időben már a gazdaosztály is 4–5 szobás modern házakat épít, a melyek külső kiképzése is díszére válik a városnak. Nagyobb, monumentálisabb magánépületek is nagy számmal vannak. A középületek, a közintézmények székhelyei nagyobbrészt mind szép paloták. Nem szűkölködik a város megfelelő terekben sem. A városnak két főtere van a középpontban: a Kossuth-tér és az Árpád-tér. Az előbbi a városnak régi idő óta főtere, a melynek közepén a róm. kath. templom áll, ez egyszersmind a piacztér is. Az Árpád-tér újabb alkotás. Az 1890-es évek elején a város kisajátítás útján alkotta meg. Egyéb terek még az Eötvös-tér, Széchenyi-tér, Vörösmarty-tér, végül több apróbb köztér, mindenik szép fasorokkal beültetve.
