A város környéke.
A város környéke.
A város körül, részben már házaktól környezve, terülnek el a temetők, felekezetek szerint elkülönítve. A város éjszaki részén találjuk a nagy ref. temetőt, mellette a régi bezárt kath. és evang. temetőt. Azután jön az ú. n. Csengetyüs-temető, mely a katholikusoké. A város keleti részén terül el a kath. Kálvária-temető, mellette a régi ref. temető. Az Ujvároson is van katholikus, református, evangélikus és zsidó temető. A temetőkben a városnak sok elhunyt jelese nyugszik. A Kálvária-temetőben van Földváry Károly ezredesnek, a vörössipkások hős vezérének sírja, mely fölé a kegyelet szép emlékoszlopot emelt. Az 1848– 49-es hősök közül a czeglédi temetőkben nyugszanak még Csutak Kálmán ezredes, Bem hadsegéde, Laczkovich kapitány stb.
A város környékén méltán lepi meg a szemlélőt, hogy a városon kívül gyárakat nem talál. Csak néhány téglagyár és gőzmalom szegélyezi a város közvetetlen környékét. Alig lépünk ki a városból, szőllőskerteket, gabonatermő földeket találunk, élénk utalással arra, hogy Czegléd nem ipari, hanem földmívelő város. A Jászberényi utczán kiidulva, a város szélén találjuk a város halastavát, mellette a korcsolyapályát, majd a Czeglédi Gőzmalom Rt. hatalmas telepét. Nyugat felé a város fűzfa-erődítésein haladva át, a Budai-út és a Pesti-út közötti elterülő ú. n. Öregszőllőkbe jutunk. Ez a város legrégibb szőlőterülete, mely egészen föl a budapest–czeglédi vasútvonalig terjed. Felső részén van az Irtvány (Cserhátalja) szőlőtelep, túl a vasúton a Kámáni-szőlők és a város erdeje, az Istvánliget, hol a nyári mulatságokat szokták tartani. A város határának ezen a részén, a dombos, szőlővel beültetett területeken sok szép nyári lakást találunk. Vasuti megállóhely is van, a „Budai-út” s így a várossal való közlekedés könnyű. Átkelve a Cserhátaljai szőlőkön, az uradalmi erdőt látjuk, a Tőlest. Valamikor nagy és regényes erdő volt, de újabban nagy részét kiirtották.
368A pesti országúton a város felé haladva, jobbról találjuk a város rétjét, rajta a katonai lövöldével, majd a csíkos-tói tehénjárásokat, a város mellett pedig a szintén szép, fiatal városi erdőt. Itt a város szélén délfelé fordulva, balról a közvágóhídat s az állati hullaégető kemenczét elhagyva, átkelünk a Gerje-csatornán s nyugat felé elérjük az Ugyer nevű szőlőket. A Mizsei-úton kifelé, az Újerdő maradványai után mindenütt szőlők között haladva, a Csemőbe érünk, hova vasút vezet ki. Ez a hatalmas terület, mely alig egy évtizeddel előbb csak homokbuczkákból állott, ma már szőlővel van beültetve és nagy virágzásnak indult.
A Csemőtől keletre eső rész a Kőrösi-útig, majd azontúl a Törteli-útig szőlővel vegyes szántóföldekből áll. A város keleti részén, a vasút mellett van a Bede nevű sertéshízlaló-telep. Pár évtizeddel előbb még virágzó sertésszállások voltak itt s évente 50–60.000 db. sertést hízlaltak, de az utóbbi időben nagy hanyatlásnak indult. Itt van a Hunnia gőzmalom és árpagyöngy-gyár. A bedei szállások mellett van Unghváry László világhírű gyümölcsfaiskolája és szőlőtelepe. A Bede és a város között terül el a Csengeri nevű szőlőtelep. A várostól éjszak-keletre, éjszakra és éjszak-nyugatra eső részen kitünő szántóföldek terülnek el. Ez utóbbi részen nyugat-keleti irányban halad át a Perje- és Krakó-csatorna, mely a Gerje-Perje vízszabályozó-társulaté. Másik csatornája a Gerje-csatorna vagy Újárok, mely a határ déli részét vágja át, szintén nyugat-keleti irányban. A társulat 1853-ban alakult meg, azonban működése a sok üdvös határozaton kívül alig terjedt többre, mint az előmunkálatok megtételére s az 1812–16-ban kiásott Perje-csatorna és a Krakó-árok fenntartására. A társulat mai szervezetében 1873-ban alakult meg, 1879-ig önkormányzatot élvezett s azóta kinevezett kormánybiztosok alatt működik. A társulat újabb korszakában vitte keresztül a szabályozás teljes munkáját.
A czeglédi Kossuth-szobor.
A czeglédi városháza.
Czegléd. – 1. Az ág. hitv. ev. templom. – 2. A ref. templom. – 3. A r. kath. templom.
