A Nemzeti Színház.
A Nemzeti Színház.
Széchenyi István Pest vármegye közgyűlésein 1831 őszétől kezdve vett részt. Ugyanis az augusztusi közgyűlés a nemzeti nyelv terjesztése s az ezzel kapcsolatos nemzeti színészet ügyében állandó bizottságot küldött ki, a melyben a gróf szeretett volna részt venni. Ebbeli óhaját ki is fejezte Fáy András előtt, ki mindjárt a bizottság első ülésén indítványozta, hogy a gróf választassék be a bizottságba s annak tárgyalásaira hívassék meg. Ez az indítvány azonban nem talált meleg fogadtatásra. Egyeseknek aggodalmuk volt, hogy a bizottságnak nincs joga önmagát kiegészíteni. Végre is azonban győzött a józan többség és a második ülésből meghívó ment a grófhoz, hogy mint szakértő, vegyen részt a tárgyalásokon. Széchenyi meg is jelent és a bizottság az ő indítványát terjesztette a választmány elé, hogy ezúttal csak a fő alapelv mondassék ki, az t. i., hogy a nemzeti színház létesítésének egyetlen lehetséges módja a részvénytársaság. A részletes tervet majd annak idején fogják elkészíteni. Széchényi utóbb az ügyről nagyobb művet is írt, a melyet Pest vármegye rendeinek ajánlott s csak a közbejött 1832–36-iki országgyűlés miatt történt, hogy a magyar nemzeti színház felállításának kérdése ezen az alapon, megoldást nem nyert. Az országgyűlés folyamán ugyanis a kassai színésztársaság vezértagjai: Pály Elek, Megyeri, Bartha, Telepy és Tóth azt kérvényezték a vármegyétől, hogy vállalkozásukat pártfogolja és tegye lehetővé, hogy Pesten telepedhessenek meg. Ekkor keletkezett a Döbrentey Gábor igazgatása alatt álló budai magyar színház. (1833.)
1834 február 4-én a vármegye közgyűlése elfogadja a választmány javaslatát, hogy a magyar színház építésére és a színészet megalapítására sorsjáték rendeztessék. Ennek előleges költségeire a vármegye 6000 frtot ajánlott meg. A sorsjáték terve azonban a felsőbb hatóságok jóvoltából megbukott. Ekkor történt, hogy herczeg Grassalkovich Antal a hatvani kapu előtt álló telkét egy magyar nemzeti színház építésére odaajándékozta. Ezzel a színház ügye egészen más mederbe sodródott. A szívós természetű Földváry Gábor másodalispán, mint a színi választmány elnöke, minden halasztó jellegű indítványnyal szemben kivitte, hogy a már befolyt s újabb gyűjtések útján még várható pénzek felhasználásával, az építéshez azonnal hozzáfogjanak. Igy épült fel, tisztán Pest vármegye pártfogása alatt, a Magyar Nemzeti Színház.
