Várak és városok.
Várak és városok.
Pilismegye területén egykor négy vár állott, és pedig: Budavár, Ó-Buda, Solymár és Visegrád. Solymár kivételével mindegyik, tövében jelentősebb város fejlődött ki, a melyekhez járult még Buda és Ó-Buda között Felhévviz és a vármegye nyugatéjszaki határának közelében Zsámbék.
A legrégibb hely a vármegye területén Aquincum, vagy népies ejtéssel Acincum volt, mely valószínűleg már a kelták idejében lakott területet alkotott s melyet a rómaiak Traján császár alatt 113–114 körül Kr. u. szállottak meg.* Anonymus azt beszéli, hogy midőn honfoglaló őseink e helyet, mely szerinte egykor Atilla fővárosa is volt, elfoglalták, az már részben romokban hevert, de azért mégis sok megbámulni valót nyujtott. Árpád e helyet, a melyen még egy vár állott volna, Kundunek (Kendének) Kurzan atyjának adta. Ezt Kurzán tulajdon nevére nevezte, mely név mai napig sem ment feledésbe.*
V. ö.: Salamon F. Budapest tört. II. k. 90, 94, 104, 120, 261, 101 stb. lt.
Cap. XLVI.
Sajnos, okirataink Kurzán váráról nem tudnak sokat*, a mint IV. Béla idejéig egyáltalában hallgatnak az egykori híres római városról. Tény, hogy a római uralom megdőltével a helyet szláv elemek foglalták el és ők nevezték el Budának.* Utóbb a bevándorló németek felelevenítették a régi Acincum nevet; csakhogy azt elferdítve Eczelburgnak mondták, ez az elferdítés szülte azután egyes krónikásoknak és történészeknek ismert szarvasokoskodását, hogy az Eczelburg név Etele városának emlékét tartotta fenn.* A szláv Buda név azonban mindvégig uralkodó név maradt, csakhogy mikor IV. Béla a mai budai várhegyen várat emelt s annak töve mindinkább népesebbé lett, a régi Buda név a várra származott át és a régi Buda Ó-Buda nevet nyert.*
Beszél ugyan egy oklevél Kurtyán váráról, de közelebbi megjelölés nélkül. Salamon i. m. II. k. 500 1.
Buda név szláv eredetű. Sokan a voda (viz) szóból származtatták. Tényleg a Bud gyökszó meg van a szláv nyelvekben és da, dy, mér, ime stb. képzőkkel mindig helynevet képez. A Bud. gyök valódi jelentése tehát körülbelül annyi, mint lakott hely. V. ö. Miklosich m. f. 149. 1. – Salamon i. h. II. k. 61–62. 1.
V. ö.: Salamon i. m. II. 49–52. 1.
V. ö.: Csánki Dezső. Magyarország történelmi, földrajza a Hunyadiak korában. I. k. 5. és 9. 1. Egyszer s mindenkorra jelzem, hogy a helyneveknél főleg e rendkivül értékes és nélkülözhetetlen mű adatait használom fel.
