Pilis felső alapítású megye.
Pilis felső alapítású megye.
Azonban e történelmi valószínűségeken felépített hozzávetésen kívül van határozott adatunk is arra, hogy Pilismegye az ősalakítású vármegyék sorába 208tartozik. Fejér György közli velünk Szent Istvánnak a veszprémi egyház adománylevelét, a melyben olvassuk: in comitatu Visegradensis civitatis, vagyis Visegrad városának megyéjében.* Ez a megye pedig minden észszerű okfejtés szerint nem lehet más, mint Pilismegye. Tudjuk, hogy Pilismegye a későbbi fejlődés korában is a visegrádi várnagyok, mint ispánok vezetése alatt állott és hogy a visegrádi vár joghatósága a Pilis-Gerecse hegyvidék területére, a Pilisségre terjedt ki, más szóval, éppen Pilis vármegyére. Nyugodt lélekkel állítjuk tehát Pauler Gyulával mi is, hogy Pilis megye a Szent Istvántól alakított negyvenöt vármegye egyike volt.
Cod. Dipl. I. 289. V. ö.: Pauler. A magy. nemzet tört. az árpádházi kir. alatt. I. k., 403. 1. 117. jegyz.
De szükség is volt erre az aránylag csekély terjedelmű vármegyére, mint korona-uradalmi középpontra, éppen földrajzi fekvésénél fogva. Területe Pestről is, Esztergomból is nehezen volt megközelíthető, amott a Duna, emitt a hegyek miatt. Fejérhez nem csatolhatta, mert annak nagy kiterjedtsége megnehezítette volna kormányzását, Győrtől pedig a nehezen járható hegyvidék választotta el.
