Szanda.
Szanda.
Szanda, magyar kisközség. A Szanda-patak völgyében fekszik. Van 151 háza és 915 túlnyomóan róm. kath. vallású lakosa. Postája Terény, távírója és vasúti állomása Magyarnándor. Vára a XIV. század elején már fennállott. Várnagyát, 1301-ben és 1347-ben említik az oklevelek. 1387-ben Zsigmond király a Csetneki családnak adományozta. 1424-ben már Borbála királyné birtokában találjuk, de 1439-ben Albert király elvette Borbála királynétól és nejének, Erzsébet királynénak adományozta. A helység ekkor már városi kiváltságokkal bírt. Erzsébet királyné a várat Farkas László budai polgárnak zálogosította el, majd ismét elvette tőle és a zálogösszeg lefizetésének kötelezettsége mellett, Zágorhidi Demeternek adományozta, I. Ulászló király azonban 1440-ben a Rozgonyiaknak és a Nánai Kompolthiaknak adta. 1465-ben a Lábatlani család birtokában találjuk, melynek tagjai az esztergomi érseknek adták el. 1460-ban Szécsényi László véres csatát vívott is a csehekkel. 1766-ban Kollár Pétert iktatják a község és a vár birtokba. 1474-ben és 1490-ben a Báthoryak birtokában találjuk. 1804-ben a Zágorhidi Tárnok család perel e vár miatt az esztergomi 116érsekkel. 1546 táján a vár a törökök birtokába került, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalja tőlük. 1598-ban Lónyay Albert volt a helység földesura. 1715-ben hat magyar és két tót, 1720-ban öt magyar és négy tót háztartást írtak itt össze. A XVIII. század első felében a Sréter család, 1770-ben Sréter Pál, Mihály, István és György árvái, továbbá Goszthonyi András és Raksányi özvegye voltak a földesurai, később pedig a Sréter családon kívül még: Fajnor, a Révay és a Korodiny családok. Jelenleg Vizy Zsigmondné báró Kaas Etelka, Korodiny Gyula, Sréter Ferencz és Elfer Dániel a nagyobb birtokosai. Az itteni úrilakok közűl a Vizy Zsigmondnéét a Fajnor család építtette a XVIII. század második felében, a Korodiny-félét a Korodiny család a XIX. század elején, a harmadikat Sréter Ferencz 1892-ben s végül a negyediket Elfer Dániel 1895-ben. A község az Ó-Szanda nevű dülőben feküdt, a hol a régi község házainak és templomának romjai még a XIX. század elején fennállottak. Ide tartoznak Szandaváralja, Szandai irtvány, Cservölgy-, Peres-, Szőlőkalja- és Togátpuszták.
