Szalmatercs.
Szalmatercs.
Szalmatercs. Szécsény és Salgótarján között fekszik. Magyar kisközség, 86 házzal és 408 róm. kath. vallású lakossal. Postája Karancsság, távírója és vasúti állomása Szécsény. E községgel már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is találkozunk. 1548-ban Szalmatercsy Mihály és Bebek Ferenez voltak a földesurai. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–63-ban öt adóköteles házát írták össze. 1598-ban Tercsy György volt a földesura. 1616-ban, mint puszta, Uhorszkához (Ipolymagyari) tartozott és Kosztolányi Jánosné született Maithényi Anna volt itt birtokos. 1670-ben gróf Koháry István birtokában találjuk. 1715-ben hat magyar háztartást írtak benne össze, de az 1720. évi összeírásban nemes községként szerepel, azonban a XVIII. század második felében egy része ismét jobbágyközség volt, a másik része pedig, mely a Sági völgy másik oldalán fekszik, 1864-ig külön községet alkotott Pusztatercs néven. 1770-ben a Pongrácz család, továbbá Komjáthy Ábrahám, Szilassy Ádám, 1826-ban Plachy László és Ruttkay László voltak a földesurai. A községbeli két úrilak közűl az egyiket Ruttkay Károly a XVIII. század második felében építtette, a másikat pedig a XIX. század harminczas éveiben Ruttkay János. A középkorban a helységnek plebániája is volt, mely a török hódoltság alatt szűnt meg. Most nincs temploma. A határ egyik részét Klára-bércznek nevezik. Hajdan erdőség volt itt, a hol a török hódoltság idejében az ott vadászó Tercsy Klárát, Tercsy Gáspár leányát a szécsényi törökök elrabolták. A Pusztafalu-oldal dülőben állott hajdan a község, melynek lakosai a füleki török portyázások elől költöztek mostani helyükre. A községhez tartozik Beretvás-puszta.
