Pincz.
Pincz.
Pincz. Az Ipoly balpartján fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 495 lakossal, a kik mind róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása Losoncz, távírója Kálnó, telefonja helyben van. A községet már 1484-ben az Eszlári Jonhos család birtokában találjuk. 1548-ban Pinczy Péter és Melegh Ferencz özvegye, 1598-ban Károlyi Ferencz volt a helység földesura. 1715-ben kilencz magyar és kilencz tót, 1720-ban 16 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Lossonczy László özvegye, Szalontay János és László voltak a földesurai, 1826-ban Károlyi Ferencz, majd később Károlyi János. Jelenleg Bellusi Baross János dr. országgyűlési képviselő, egyetemi magántanár és neje Berényi Szivák Irén a legnagyobb birtokosa. Az övé most az egykori Károlyi-féle kúria is, a hol sok érdekes, régi XV. és XVI. Lajos korabeli, empire és Biedermayer bútor, régi értékes porczellánok, régi festmény, metszet, régi bronz- és csipke stb. látható. A kuria körül szép nagy park terül el, melyen az Ipoly átfolyik. Az itteni róm. kath. templom, az új templom, 1901-ben épült egy régebbinek a helyén. A XIX. század harminczas éveiben – két ház és a templom kivételével – az egész falu leégett. 1896-ban a község harmadrésze és 1898-ban a fele lett a lángok martalékává. 1849 augusztus 7-én Grabbe orosz tábornok 30.000 főnyi hadával megszállotta a községet s innen indúlt Losoncz feldúlására. A határbeli egyik dülőt »Peresdűlőnek« nevezik, mert a tagosításkor a lakosok per útján állapították meg, hogy a felosztás a határ közepéről kezdessék meg. A községhez tartoznak Szélhegy- és Szőlőhegy-puszták, melyek szintén Baross János tulajdonában vannak.
Pincz: Baross János úrilaka.
