Piliny.
Piliny.
Piliny. A Szécsénytől Salgótarjánba vezető útvonal közelében, a Várhegy tövében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 160, róm. kath. lakosaié 753. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Szécsény. A Záh nemzetség ősi birtoka, melyet I. Károly király 1332-ben az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János királyi alétekfogónak adományozott. 1449-ben Pelényi Péter birtokában találjuk. 1548-ban Pelényi Menyhért, Benedek és Bálint voltak a földesurai. Az 1562–63. évi török kincstári adószámadási könyvekben a szécsényi szandzsák községei között találjuk és ekkor 43 adóköteles házat írtak benne össze, 1579-ben pedig 13 adóköteles házát vették fel. 1661-ben Pilinyi Albert leánya Erzsébet, itteni birtokait Vattay Pálnak és nejének, Buday Annának, adta el. 1715-ben nyolcz magyar, 1720-ban nyolcz magyar és öt tót háztartást írtak itt össze. 1770-ben Kubinyi Gáspár, Vattay János és Fáy Zsigmond voltak az urai, 1826-ban pedig Kubinyi András és Vattay János örökösei. Jelenleg báró Prónay S. Gábor és Guttentag Lipót a legnagyobb birtokosa. A községbeli kúriák közül egyiket a Vattay család építtette 1770-1780 között s ez jelenleg báró Prónay S. Gáboré, a másik ugyanez időtájt épült és a Kubinyiaké volt, most pedig Guttentag Lipóté. A róm. kath. templom 1745-ben épült, de 1902-ben kibővítették. A templom egyik régi, értékes harangja miatt 1696-ban Piliny és Szécsényfelfalu helységek sokat pereskedtek. Báró Nyáry Jenő, ki azelőtt szintén itt lakott, a határban ásatásokat rendezett, mely alkalommal számos kő- és bronzlelet került felszínre és innen a M. N. Múzeumba. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak: Holló-, Másistenbércz- és Teknős-puszták.
