Őrhalom.
Őrhalom.
Őrhalom. (Azelőtt Trázs). Ipolymenti magyar kisközség. Házainak száma 178 és róm. kath. vallású Lakosaié 1118. Postája Hugyag, távírója és vasúti állomása azonban helyben van. A középkorban is Stras és Zthras alakban említik az oklevelek. A XIV. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka, kinek hűtlensége következtében Károly király tőle elvette és Szécsényi Tamásnak adta. 1461–81-ben a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–63-ban a nógrádi szandzsák községei között találjuk, 21 adóköteles házzal. 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a földesura. 1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye született Balassa Judit birtokában találjuk. 1715-ben 10 és 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ban a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferencz volt az ura, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferencz volt országbíró. Jelenleg gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették. 1873-ban a kolera pusztította lakosait. A községben 100fogyasztási szövetkezet van. Csetneki Györgynek pedig gőzmalma. A községhez tartozik: Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta). E puszta a középkorban önálló helység volt, s már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, a mikor tehát már plebániája is volt. 1461–1481-ben a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1598-ban Forgách Zsigmond birtokában találjuk. A XVII. században pusztult el. Máriamajortól kb. 500–600 m. távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai ma is láthatók. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet. A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik. Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utczája lehetett. A XVII. században, mikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, hol a nép alkalmas búvóhelyet talált. A XVIII. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a róm. kath. templom is, melynek főoltárában az 1757. évszám olvasható. Őrhalomhoz tartoznak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).
