Nógrádmegyer. Magyar kisközség, körjegyzői székhely, Szécsény közelében fekszik. Van 268 háza és 1296 róm. kath. vallású lakosa. Postája helyben van, de távírója és vasúti állomása Szécsény. Már 1294-ben szerepel s ekkor a Rátót nemzetség puszta-birtoka. A XIV. század elején Marczali László bán fiáé, Dezsőé, a ki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el 150 márkáért. 1414-ben a helységet Láposddal együtt, Garai Miklós nádor Lászlófi Lorándnak ítélte oda. 1524-ben Pásztohi Ferencz és Zsigmond birtokában találjuk. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott s 1562–63-ban Hasszán bég, szolnoki mizliva, 1571-ben pedig Husszein Mohammed tizedes és más török katonák kezén volt. 1598-ban Szentmariay György volt a földesura. 1633–34-ben hat adóköteles háztartását vették fel, 1715-ben pedig tizet. 1770-ben Gellén Sándor, Szerémy András, Trásy Imre, a Tapolcsányi család, Platthy András és Palocsay György voltak az urai. 1826-ban a Tapolcsányi, a Szerémy, a Luchkovicz, a Géczy családok, a Latzay örökösök és Gyürky Pál, később pedig a Kaszap és a Básthy családok. Jelenleg özvegy Bugáth Lajosnénak, Ferencznének és Pauncz Lőrincznek van itt nagyobb birtoka. Luchkovicz Gábor Rudnay és Kopácsy prímások alatt azok bonorum directora volt, ki a birtokot a Latzayaktól elperelte. E birtokhoz tartoztak a mostani Luchkovicz-féle kúria, a megyeri majorsági birtok, Lapást- és Bede-puszták, összesen kb. 2000 hold. A kúria Mária Terézia korában épült. A Kaszap családnak ez időtájt kb. 1000 holdja volt itt és kúriája, a mit a Bugáth család vásárolt meg. A Básthy családnak akkoriban itt kb. 250 holdja volt, a mit néhány évvel ezelőtt Révész Dezső vett meg. A Szerémy család úrilaka jelenleg Pauncz Lőrinczé. Az itteni plebánia már 1332-ben fennállott, de a mostani templom 1794-ben épült. 1906 június 18-án villámcsapás következtében tetőzete leégett. A községhez tartoznak: Alsó- és Felsőlápasd-puszták, melyeknek a helyén a középkorban Lápasd helység állott. E községet 1277-ben IV. László király a Rátót nembeli Porcz I. Istvánnak adományozta. 1369-ben Pásztohi János s Tari László birtokában találjuk, a kiktől Szécsényi Kónya és fiai elfoglalták. 1415-ben még a Szécsényieké. Ide tartoznak még: Almási-tanya (azelőtt Farkasalmás), Bede- és Borókás-puszta, Bugát-tanya, Hólyagos-puszta, Rudasalja-tanya és Szigethy-tanya (azelőtt Nyirjes-tanya).