Mátraszőlős.
Mátraszőlős.
Mátraszőlős. A Zagyva mellett fekszik. Magyar nagyközség 205 házzal és 1433 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Pásztó, de a vasúti állomása helyben van. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. 1345-ben az e nemzetségből származó Illés fiai Dénes és Benedek birtokában találjuk. 1439-ben a Szécsényi család volt a földesura. Az 1598. évi adólajstrom szerint Rákóczy Zsigmondé volt. 1633–34-ben 17 adóköteles házzal a váczi nahije községei közé van felvéve. 1715-ben 18 és 1720-ban 25 magyar háztartását vették fel. A XVIII. század elején a Szluha család birtokába került és 1740-ben is a báró Szluha és a Vattay családok voltak a földesurai. 1770-ben Jankovich László, Szent-Ivány Antal Bornemisza József, Ferenczy Imre, Rotth Tamás és a Szentmiklósy család, 1826-ban Muslay Imre, Jankovich Antal, a Platthy és a Balogh családok, később pedig özv. gróf Teleki Józsefné, Balogh Péter, Losonczi Gyürky Pál, Platthy József, Balás Károly, gróf Almássy Ignácz, Sréter Mihály, a Dobozy család és a cziszterczitarend. Jelenleg Szilárdy István, Borosjenei Jeney Istvánné, a gróf Almássy-féle hitbizomány és a cziszterczita-rend a legnagyobb birtokosai. A helységbeli úri lakok közűl az egyiket Szilárdy Ödön építtette 1880-ban. Ez most a fiáé: Szilárdy Istváné. A másikat a Jankovich család építtette a XIX. század közepén; ettől örökség útján a Balás családra szállott, Balás László pedig Simay Aladárnak adta el, a ki azt leánya, Jeneyné számára átépíttette. Az emeletes, rokokó stilusú kastély, gazdag figurális diszével, kupolájával és monumentális kapubejárójával a vármegye legszebb úrilakai közé sorolható. A kastélyban van 13 lakosztály, egy hatalmas hall, melyek antik butorai közül megemlítendő a »gótszoba« berendezése, melyet a mult század közepén Kramer bécsi dombaumeister tervezett és Heidlberg prágai dombautischler készített egy feudális palota részére. A kastélyt kb. 200 m. hosszú kőfal veszi körül, melybe a renaissance kiskastély-kápolna és a gót őrtorony van illesztve. Özvegy Balás Vilibáldné úrilakát férje építtette a múlt század végén, szintúgy özvegy Schmidt Tivadarnéét néhai férje a XIX. század közepén. Az itteni plebánia 1611 előtt már megvolt. A templom szentélye XIV. századbeli és csúcsíves ízlésben épült. Hajójának egy részét 1669-ben, másik részét 1776 táján építették és 1864-ben az egész templomot átalakították. Van itt egy kápolna is, mely 1774-ben épült, később összeomlott, míg végre 1904-ben újraépítették. 1863-ban és 1892-ben nagy tűz pusztított a községben. Az itteni hévízforrás melletti kőhalmazt a lakosság »Kisvár« néven ismeri, melynek romjai évekkel ezelőtt még láthatók voltak. A Jeney-féle birtokon kitünő mészkő található, melyet a Selypi Vulkán-cementgyár r.-t. és a Pásztói Hidraulikus Mészművek r.-t. szállít el 8 82kilométeres, keskenyvágányú gőzvasútján, melyből a 2 km. hosszú szárnyvasút a Mátraszőlősi Bazaltbánya r.-t. szállítását bonyolítja le. E kőbánya-vállalatok a lakosságnak bő keresetet nyujtanak. A községbeliek 48-as függetlenségi Kossuth-kört tartanak fenn. Ide tartoznak: Csontfalu-puszta, mely a hagyomány szerint hajdan község volt, továbbá Alsó- és Felsőnádasd, Alsótepke, Kiskövesd, Potyporos, Rigógödör, Szomjas, Tepke, mely 1454-ben önálló községként szerepel és Zsákfa.
Mátraszőllős: Szilárdy István úrilaka.
Mátraszőlős: Jeney Istvánné kastélya.
A Jeney-féle kastély gótikus szobája.
