Ludány.
Ludány.
Ludány. (Azelőtt Nógrád-Ludány.) Ipolymenti magyar kisközség, körjegyzői székhelylyel. Van 215 háza és 1013 róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. Már a XIII. században szereplő község. Akkortájt több birtokosa volt, de ezek a birtokok mind a Balassák őseinek a kezeibe kerültek. Így 1250-ben Pál, a királyi kápolna őre volt itt birtokos, a ki itteni birtokait Detre fiai Miklósnak és Detrének, a Balassák őseinek eladta. 1252-ben a fenti Miklós zólyomi főispán nyert itt újabb részeket, melyek azelőtt Zuerd Mártonéi voltak. 1268-ban Miklós és Detre fiai Nógrádi András fia Andrástól újabb birtokokat szereztek. 1419-ben a Deméndi család birtokos itt. 1548-ban Balassa Zsigmond és Balassa János voltak az urai. 1562–63-ban a szécsényi szandzsák községei között találjuk, 31 adóköteles házzal. 1585–86-ban Murád bin Gazanfer bírta hűbérül. 1598-ban Győry András volt az ura. 1623-ban Ráday András szerzett itt birtokokat. 1660-ban Felső-Ludány néven részben Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. A Balassa családon kívül 1636–1651. években a Földváryak is birtokosok voltak itt. 1715-ben 11 magyar és három tót, 1720-ban 17 magyar háztartását vették fel. 1740-ben a Ráday és a gróf Zichy családok voltak a földesurai. Az 1770. évi összeírásban két helységet találunk. Alsó-Ludány Ráday Gedeoné, Felső-Ludány pedig gróf Balassa Pálé és gróf Zichy Ferenczé volt. 1826-ban gróf Ráday Pál volt a helység földesura. A XIX. század közepén gróf Gyürky Abrahám volt a helység legnagyobb birtokosa, újabban a Pejacsevich család és jelenleg gróf Pejacsevich-Mikó Endre. Az övé a régi gróf Ráday Gedeon-féle kastély is, melynek sok nagybecsű berendezése közül felemlítendők a kb. 2000 kötetes könyvtár, gróf Mikó Imrének Erdély történetére vonatkozó és ezer lapot meghaladó terjedelmű kézirata, továbbá XVII. és XVIII. századbeli művek, köztük Ortelius és a Pray-codex, számos metszet, közöttük magyarok is, itt talált bronzkori leletek, Alt-Wien bisquit-szobrok, több értékes régi ötvösmű, köztük Apaffy fejedelem aranyveretű, aranyszárú fapipája, Kaunitz herczegnek, Mária 79Terézia hatalmas miniszterének toilette-készlete, a Rhédey-család gazdag ezüstkészlete, a Rhédey, Mikó és Pejacsevich családok egykorú családi festményei és végül sok szép régi bútor. Az 1849 júl. 18–19-e közötti éjjelre ide vonult Görgey hada Balassagyarmatról, hogy az út fáradalmait kipihenje. Azonban arra a koholt hírre, hogy az orosz had közeleg, az egész honvédtábor még az éjjel Losonczra vonult. 1873-ban itt is kolera volt. 1889-ben pedig nagy tűzvész. Az itteni plebánia az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben már előfordul. A mostani templom azonban 1712-ben épült. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet tartanak fenn, Valent Lajosnak pedig gőzmalma van itt. A községhez tartozik Endre-major.
Ludány: Gróf Pejacsevich Mikó Endre kastélya.
