Lőrincz.
Lőrincz.
Lőrinczi. Zagyvamenti magyar kisközség és körjegyzőségi székhely. Házainak száma 540 és róm. kath. vallású lakosaié 3965. Postája, távírója és vasút állomása helyben van. E községről csak a török hódoltságtól kezdődőleg találunk okleveles adatokat. Az 1562–63. évi török kincstári számadási könyvek szerint Dejen Dzsafar török tiszt hűbérbirtoka volt. 1587-ben Husszein bin Ejub, 1608–1609-ben Mohammed, a szondai vár parancsnoka bírta. 1633–34-ben a váczi nahije községei között találjuk, csupán 5 adóköteles házzal. 1715-ben 33 és 1720-ban 26 magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben gróf Grassalkovich Antal volt a földesura és később is a Grassalkovich-féle hatvani uradalomhoz tartozott. Később báró Sina Györgyre és 1869-ben az angol bankra szállt át. 1871-ben Malatinszky József a brüsszeli bank javára lefoglalta és birói zár alá helyezte. 1872-ben Kubinyi Alberté lett, kinek 1873-ban történt halálával Lónyay Albertre szállott. 1881-ben Hoffmann Jakab vette meg 340.000 frtért s 1910-ben Wampetics Ferencznek adta el. Kívüle még Knau Alajosnak és Gábornak, báró Tornyay Schossberger Rezsőnek van itt jelenleg nagyobb birtoka. A Hoffmann Jakab által épített kastély jelenleg Wampetics Ferencz tulajdona, akinek a fia Károly lakja. Az itteni plebánia 1673-ban már fennállott. Anyakönyvei is már 1695-ben kezdődnek. A plebániát Grassalkovich építtette 1771-ben. A templom is 1695-ben épült. Gróf Grassalkovics Antalné, született Klobusitzky Terézia 1773-ban újjáépíttette. 1783 ápr. 22-én reggel földrengés volt. A Zagyvaparton van egy Szent Anna tiszteletére emelt kápolna, a mely messze vidékről látogatott búcsujáró hely. Ennek környékén újabban ásatások történtek s ott bronzkori és népvándorláskori leletek kerültek felszínre. E község és határa különben is már az őskorban megült hely volt, a mit a több helyen előkerült leletek bizonyítanak. A plebánia udvarában is – építkezés alkalmával – számos sírt tártak fel, melyben a csontvázak guggoló helyzetben voltak, a mi bronzkori temetőre vall. 1873-ban itt is a kolera pusztított, mely alkalommal 78jul. 2. – szept. 10-ig 199-en haltak meg kolerában. A lakosok róm. kath. temetkezési egyesületet, 48-as függetlenségi kört, s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A sziráki takarékpénztárnak pedig fiókja van itt. A gőzmalmot 1881-ben állították föl. E helységhez tartozik Selyp, híres czukorgyárával, a Vulkán czementgyárral, erőtakarmánygyárral, czementárúgyárral, gőzmalommal. A határban porphir- és bazaltbányák is vannak, a Csurgó dülőben pedig a parádi vízhez hasonló ízű savanyúvíz-forrás. Selyp-puszta, már a középkorban önálló helyként szerepel. 1325-ig a Rátót nemzetség birtoka, ekkor azonban Porcz István fia, I. László, az Ákos-nembeli Micsk bánnak volt kénytelen átengedni. Jelenleg báró Tornyay Schossberger birtoka. Ide tartozik még Veresmajor, Pernye-puszta és Terézmajor. A selypi czukorgyár fennállása óta a szomszédos falvak erősen gyarapodnak. A házak és a lakosok száma folyton növekszik és a kivándorlás itt ismeretlen. A gyár számos munkásjóléti intézménye következtében itt soha sem volt sztrájk.
Lőrinczi: Wampetics Ferencz kastélya.
