Legénd.
Legénd.
Legénd. A hasonnevű patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 134, lakosaié, a kik vegyesen magyarok és tótajkuak, r. kath. és ág. ev. vallásúak: 877. Postája, távirója és vasúti állomása Nógrádkövesd. 1483-ban Legéndi Miklós, kinek neje Mocsáry leány volt, birta a helységet. A XVI. század közepén szintén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–63-ban Pervane Redzseb török tiszt hűbérbirtoka volt. A XVII. század folyamán elpusztúlt. 1702-ben a Záborszkyak és a Radványiak újratelepítették. 1715-ben hat magyar és 14 tót, 1720-ban pedig három magyar és 15 tót háztartást vettek fel az összeirók. 1725-ben Balás István és testvérének Balás Gergelynek fiai: Márton, Mátyás, János, Ferencz, András és György, mint a kik elődeiktől örökölték és bírták, a községre nádori adományt nyertek. Az 1754–55. évi összeírásban Jeszenszky Sándor szerepel birtokosaként. 1770-ben Horváth Zsigmond, Balás Antal, András, István, János és Gábor, Radványi István, gróf Klobusitzky István és Záborszky Pál voltak a földesurai. A XIX. század első felében pedig a Radványi, Káldy, Plachy és a Záborszky családok. Jelenleg Dukai Takách Zoltánnak és Schrecker Izidornak van itt nagyobb birtokuk Az utóbbié az a régi kúria is, melyet a XVIII. században a Prónayak építtettek. Később Hammerschmiedt Edéé, a Gömöry Szándtner, gróf Crouy, Radocsay és a Balás családoké volt, s ez utóbbi építtette a kúria egyik szárnyát. A róm. kath. templom a XVII. században épült. Az evangélikusoké pedig a XIX. század elején. 1873-ban 130-an estek a kolerának áldozatúl. A községhez tartoznak Zmeskál- és Békavár-puszták, Nina-, Radványi-, Margit,- Emma-, Rózsahegy- és Kláramajorok, Sinka-, Rajz- és Szikszai tanyák.
