Kalonda.
Kalonda.
Kalonda magyar kisközség. Az Ipoly-völgyben fekszik. Házainak száma 65, és róm. kath. vallású lakosaié 313. Postája, távírója és vasuti állomása Rapp. A XIV. és a XV. században több ilynevű helységről emlékeznek meg az oklevelek. Első ízben 1352-ben találkozunk egy Kalanda nevű, 1368-ban pedig Felkalanda és 1496-ban Középkalonda és Egyházaskalonda nevű helységgel. Ezek mind a Kalondai család birtokában voltak, mely család Kaplon-pusztát is birta. Kivüle a Ruszkai Korniss és a Ruszkai családok bírtak itt földesúri joggal és az utóbbiak 1496-ban birtokrészeket adtak el Egyházas-Kalondán. A helység régi templomából fenmaradt Kalondai István fia György sírköve 1504-ből. 1548-ban Felső-Kalondát Orgonás András és Miscinski Mátyás birtokában találjuk. 1562–63-ban hódoltsági faluként a szécsényi szandzsákhoz tartozott s ekkor Felső-Kalonda néven szerepel, 13 adóköteles házzal. 1715-ben négy és 1720-ban nyolcz magyar háztartását vették fel. 1740-ben a Battik család, 1770-ben Battik Ferencz, György és Sándor, Kántor Gábor és Pongrácz József voltak az urai, 1826-ban pedig Sarudi Battik Ferencz, Elek, Pál és Sándor utódai. Később a Chikány, a Fáy, a Kubinyi és a Szigyártó-családok. A községben levő úrilakot a Battik-család 1834-ben építette. A róm. kath. templom 1854-ben épült. Egykor apátság is volt a helységben, melyről az 1734. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek emlékeznek meg. Ide tartozik Kisbikk-puszta és Bujár-telep.
