Szemere.
Szemere.
119Szemere.
Gróf Zichy Frigyes urilaka.
Szemere, a Cserhát végső nyúlványainál fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 130 házzal és 1041 lakossal, a kik nagyobbára tótajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Udvard. Első okleveles említését 1210-ben találjuk, a mikor János esztergomi érsek az itteni, Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot az esztergomi káptalannak adja át. 1270 táján Leustachius de Scemera nevében is említve van. 1416-ban, a mikor Csúzy Mihály birtoka, possessio Zemele alakban merül föl. 1532-ben az egész Szemere Várday Borbáláé, a ki azt Szentmihályi Tamásnak és Andrásnak adja el. A török világban elpusztult és az 1552-ik évi összeírás szerint csupán hét lakható házat találtak itt; de egy évvel később már három új birtokosát ismerjük meg Felpéczy Ferencz, Kaposy Imre és Szentpétery János személyében. 1584-ben ismét más közbirtokosaival találkozunk; ezek Sárkány György és neje, Ujfalussy Dorottya, a kik részüket Teszényi Ádámnak zálogosítják el. 1592-ben a Csúzy családbeliek osztozkodnak rajta. 1613-ban Palugyay Anna, gróf Draskovich Jánosnak; 1639-ben Berzeviczy Márton, Nagy Jánosnak; 1644-ben Pethő László, Bucsányi Zsuzsának; 1654-ben Nadányi Miklós, Tánczos Péternek zálogosítanak el itteni birtokrészeket. 1221659-ben Rudnay Istvánnak Csúzy Zsuzsánnától származó gyermekei osztozkodnak a Csúzy-féle birtokrészeken. 1665-ben Somlay György örökösei részüket eladják Szemerey Györgynek. 1704-ben Heister császári vezér a kuruczok fölött az ú. n. Pirty síkságon győzelmet aratott, és seregei a csata után a községet feldúlták s felégették. 1716-ban Ikladi Szluha Ferencz is egyik közbirtokosa. 1718-ban Csúzy Ádám a maga részbirtokát Fekete Györgynek adja el, 1756-ban pedig Ocskay Juliánna cseréli el birtokát az Ocskay Mihályéval. Azután a Balogh, Jankovics, Petrics, Rozsos, Barlanghy, Jármy, Halasi s a gróf Lichtenberg családok lettek a nagyobb közbirtokosai, most pedig gróf Zichy Frigyesnek, Szombathelyi Győzőnek és Antalnak, Paál Dénesnek, Nagy Mihálynak és Klein Lipótnak és Nándornak van itt nagyobb birtokuk. A faluban lévő két úrilak közül az egyik Nagy Mihályé, a másik gróf Zichy Frigyesé. A mostani katholikus templom újabbkori építmény. A török dúlás után Miaváról telepítettek ide tótokat. Egy határbeli dombnak Város a neve; ennek helyén hajdan ily nevű község állott. Ide tartoznak Szárczó, Bachl, Emánuel, Közép, Lapos, Szemereharaszt és Szombathelyi puszták, a Neumann és a Vörös majorok.
