Szák.
Szák.
Szák, magyar kisközség, a Vértesek alatt elterülő hullámos síkságon. Házainak száma 133, nagyobbára ág. evangelikus vallású lakosaié 713. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Szend községével közös és Szák-Szend a neve. Szintén régi, római telep, a hol gyakran kerülnek elő e korból való leletek. Némely történetíró a Záchok ősi birtokának tartja és azoktól származtatja mai elváltozott nevét is. A török világ előtti szereplése valószínűleg egy a szomszédos Szend községével. A törökök kiűzetése után az Esterházyak nyitramegyei tótokat telepítettek ide, kiknek utódai azután teljesen megmagyarosodtak. Az Esterházyak maradtak mindvégig az urai és most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka. 1892-ben a község nagyobb része leégett. A községben két templom van, melyek közül a katholikus 1776-ban épült egy régi kolostorszerű épület maradványaiból, mely a templom közelében állott és alapfalainak nyomai még ma is láthatók. Az ág. h. ev. templom egyike volt a vármegye ú. n. artikuláris templomainak; 1610-ben épült és 1848-ban megújíttatott. Az uradalomnak itt azelőtt gőzfűrésze és gőzmalma volt, melyek azonban 1875-ben leégtek. Most az uradalomnak téglaégető telepe van itt.
