Neszmély.
Neszmély.
99Neszmély.
A református és a róm. katholikus templom.
Neszmély, dunamenti magyar nagyközség, 235 házzal és 1357 lakossal, kiknek kétharmada református, a többi pedig róm. kath. vallású. Van saját postája és távírója, legközelebbi vasúti állomása Füzítő, hajóállomása pedig Dunaradvány. Szintén őstelep, a hol a vaskorszaktól kezdve, minden korbeli lelet képviselve van, de leggazdagabb a rómaiak kora. Első írott nyomát már 1216-ban találjuk, a mikor mai nevét Nezmel alakban írják. 1341-ben Neezmel birtokosa Weech unokája Miklós comes; ez oklevél szerint egy része Komárom, másik része meg Esztergom vármegyéhez tartozott. 1342-ben Vitus nyitrai püspök és Miklós, a Lajos herczeg nevelője, a füzítői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, a mi ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott. 1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti. 1422-ben már oppidum, tehát város, és vámja a komáromi váré. Ez időtájt Hosszufalu sőt németül Langendorf néven is szerepel. Egy 1471-iki oklevél latin néven Longa villa alakban említi. 1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka. A törökök Neszmélyt sem kímélték és 1552-ben a pusztult helyek között szerepel, a hol az összeírók összesen hat lakható házat találtak és 24 évvel később is csak tizenkettőt vehettek számba. Később újra települt és 1749-ben egy birtokperben 18 nemes udvartelkes birtokosa szerepel. Idővel a gróf Zichyek lettek az urai, most pedig a klosterneuburgi kanonokrendnek van itt nagyobb birtoka. E község lakosainak száma a mult század eleje óta jelentékenyen csökkent. Akkoriban 2000 lakosa volt, most pedig csak 1357. Sokan ezt a filloxera pusztításának tulajdonítják, mely a lakosok legnagyobb részét főkeresettforrásától fosztotta meg. A neszmélyi bor hajdan világhírű volt; most is híres. Az egyik hegyen faragott kövekkel kirakott, kitünő vízű kút van, melyet Albert kútjának neveznek. A hagyomány szerint, bőséges dinnye-lakmározás után, e kút vízéből ivott Albert király, ettől betegedett és halt meg Neszmélyen. Belső részeit itt őrizték, holttestét azonban Fejérvárra szállították. Mikor a tudós Pray erre járt, felfedezte azt a réztáblát, melynek felirata ezt a körülményt bizonyította. Ennek nyomán jelentést tett Mária Terézia királynőnek, a ki Albert király itteni maradványait Bécsbe szállíttatta és a Szent István-templom falába falaztatta. A községben két templom van, melyek közül a református fölötte érdekes. Részletei, különösen szentélye gotikus és falai lőrésekkel vannak ellátva. Az idők folyamán sokat szenvedett különféle ellenségtől, sokat is veszített eredeti alakjából a gyakran szükségessé vált tatarozások következtében, de azért ma is magán viseli az érdekes régiség összes jeleit. A református egyház értékes ezüstkelyhet őriz a XVII. századból és egy még sokkal régibb keresztelő tálczát, mely a templommal egykorunak látszik, mert ma már nehezen olvasható felirata gótikus betüket mutat. A róm. kath. templom 1890-ben épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A község határában az 1848–1849-iki szabadságharcz alatt ütközet volt. Ide tartozik Sártvány puszta, Xavér major, Akasztóhegyalja, Kásáshegyalja, Várhegyalja és Sertésvölgy. Az Akasztóhegyről, melynek egy része Dunaalmás határába esik, ott már megemlékeztünk. A Várhegyen vármaradványok láthatók, melyeket némelyek a törököknek tulajdonítanak. E várról korábbi oklevelek nem emlékeznek meg és így e hagyományt valószínűnek kell elfogadnunk, annál inkább, mert a török világ után már nem szerepel.
