Ógyala.
Ógyala.
115Ógyalla.
Steiner Mihály urilaka.
Ógyalla, zsitvamenti nagyközség, 374 házzal és 2441 magyar és tótajkú lakossal, a kik között azonban az előbbiek többen vannak. Vallásuk róm. kath. és ref., s a katholikusok vannak többségben. Posta és távíró van a faluban, vasúti állomása pedig Udvard. Szolgabirósági székhely. Első írott nyomát 1357-ben, possessio Gylla alakban találjuk, 1485-ben pedig Paulus Hendy de Gyalla nevében is említve van, a ki megyebeli királyi iktatóember volt. 1570-ben még csak pusztaként szerepel, a mikor Gyallai István és Piroska gyalapusztai birtokukat elzálogosítják. 1582-ben Thasy Czirilt és Zsigmondics Pétert iktatják a Gyallay család birtokába. 1604-ben Apponyi Zsuzsa a maga részét Zendy Miklósnak adja el, a ki azonban hat évvel később ezt a részt elzálogosítja. 1612-ben a Sánta csalás is birtokosa, s ez a maga részeit Fakő Péternek zálogosítja el, a mely rész 1647-ben Fekete Mihály és Jakab zálogbirtoka lesz. 1111662-ben Gyalla puszta felére Csajághy György kap királyi adományt. 1697-ben már Konkoly László, Mihály és István is szerepelnek birtokosaiként. 1728-ban Szluha Ferencz és neje Konkoly-Thege Júlia mind a két Gyalla birtokába iktattatnak. Azután a Konkoly-Thege családon kívül még a Baranyay, Csúzy és a Ghyczy családok is birtokosai, most pedig a magyar kir. államkincstárnak, Baranyay Máriának, Majnik Bélának, Steiner Mihálynak és Ehrenfeld Antalnak van itt nagyobb birtokuk és mindegyiknek csinos úrilaka. A m. kir. államkincstár itteni birtoka azelőtt Konkoly-Thege Miklós, európai hírű csillagászé volt, ki azt csillagvizsgálójával együtt az államnak engedte át. E csillagvizsgálón kívül itt van még a m. kir. meteorologiai intézet nagyszabású telepe, melyről más helyen bővebben írunk. Ezzel szemben áll, szép park elején, a Konkoly-Thege család csinos, kényelmes úrilaka, lejebb a Jankovics-féle úrilak, az intézet mellett Péterházi Steiner Mihály szép, modern úrilaka, beljebb a községben pedig a Csúzy-féle régi nemesi kuria, mely most Ehrenfeld Antalé, a község másik végén van Balogh Imre főszolgabiró csinos háza. Ógyalla az átutazóra igen kellemesen hat, mert egyetlen széles és hosszú utczája ragyog a tisztaságtól, házai rendesek, csinosak, nyáron az egész hosszú utczát, melyen az országút vonul végig, naponta többször öntözik, úgy, hogy ott a legnagyobb szárazságban sincs por. Van itt kaszinó, azonkívül járásbíróság, pénzügyőrség és takarékpénztár is. A mult század elején már szivargyára is volt, melyet a Csúzy család tartott fenn és abban, mint azt az akkori források megjegyzik, 16 egyént foglalkoztatott. A községben fennálló két templom közül a római katholikus 1773-ban, a református meg 1796-ban épült. Ide tartoznak Álomszeg, Ghiczy, Ham, Kis- és Nagybalázstag, Kis- és Nagykonkoly, Kovács, Kiss, Puszta-Vék, Révay, Szeszélyes, Tokaji, és Zöldállás puszták és Abai szőlőhegy. Konkoly puszta már akkor rég népes falu volt, mikor mellette még Ógyalla pusztaként volt említve. Fényes szerint Thege kumai vezér ősi birtoka, kitől a Konkoly-Thegék származnak. Már 1193-ban népes helység, 1247-ben Paulus de Concol nevében is említve van. 1344-ben Kemey Miklós és fia is birtokosaként szerepelnek, kiknek e birtokát azonban Thege István ősi jusson elfoglalja. 1356-ban már Konkolyi-Thege Miklós és Péter szerepelnek uraiként. Úgy látszik, a török világban pusztult el és szünt meg falu lenni. Vék puszta már 1247-ben van említve, villa Weyk alakban. 1308-ban Apor, véki nemes itteni birtokát Zakalusi Pozsár Györgynek adja el. Ez is a török világban pusztulhatott el, mert azután csak 1655-ben találkozunk ismét vele, a mikor Pozsár Lukács magvaszakadtával, Sibrik Dániel kap reá királyi adományt. 1659-ben Maszlik Pál is adomány útján jut itt birtokhoz, úgyszintén 1719-ben Huszár Éva és Júliánna is. Itt termelték hajdan a híres véki dohányt. Az Abai nevű szőlőhegy szintén régi népes hely emlékét őrzi. Aba már 1247-ben Weytich és Ádám mesterek birtoka. 1438-ban Albert király egyik oklevelében szintén említi Aba praediumot. Ez is a Pozsár családé volt, de 1655-ben a Sibrik Dánielé lett, a minek azonban Csajághy György ellentmondván, ő nyerte a birtoknak azt a felét, a mely azelőtt a Konkolyiaké volt. 1769-ben Zádory András is egyik birtokosa, ki birtokának egy részét Hollósy Jánosnak engedi át. Szeszélyes Puszta eredetileg Baranyay-féle birtok volt, melyet Baranyay Ilona, férjezett Tahyné örökölt és itt érdekes, fantasztikus kastélyt építtetett, tisztán szeszélye szerint való beosztással, sülyesztőkkel, titkos bejárókkal, csapóajtókkal és bizarr berendezéssel, a pusztát magát is Szeszélyes pusztának nevezvén el. Tőle vásárolta meg e birtokot a kastélylyal együtt báró Hirsch Móricz, a híres emberbarát, lebontatta a szeszélyes kastélyt és helyébe több százezer forint költséggel, nagyszabású, párját ritkító vadászkastélyt szándékozott emeltetni. Építkezés közben azonban itt érte a halál és a birtok a befejezetlen kastélylyal ismét eladásra került. Igy vette meg Majnik Béla, m. kir. honvéd-vezérhadbiztos és neje Konkoly-Thege Juliska. Az új tulajdonosok a félig kész kastélynak reájuk nézve fölösleges részeit lebontatták, a többit megfelelően átalakították és abból kényelmes, csinos kastélyt hoztak létre. A régi, Tahyné idejéből való épületekből azonban egy rész és egy torony még ma is fennáll és ezek külsejükkel is elárulják egykori gazdájok bizarr ízlését. Ógyalla határában feküdt hajdan villa Tholdwar komáromi várbirtok is, mely szintén a török világban pusztult el.
116Ógyalla.
Konkoly-Thege Miklós urilaka.
117Ógyalla.
Majnik Béla kastélya Szeszélyes pusztán.
