Héreg.
Héreg.
Héreg, magyar nagyközség, a Gerecse hegy alatt fekszik. A tatárjárás előtt az ú. n. faluhelyi dűlőn állott, de a tatároktól elpusztíttatván, mostani helyére települt. A rómaiak idejében Héreg területe is lakott volt. Az ú. n. Újhegyi szőlő dűlőjének, tetején egy sáncz látható, a hol még most is gyakran találnak Neró idejebeli római pénzeket. A török világban Zereg néven van említve. 1552-ben mindössze négy lakható házat találtak itt. 1690-ben újra települt. Katholikus lakosai Imelyről, a reformátusok pedig Ágóról származtak ide. 1326-ban már az esztergomi érsekség falujaként szerepel és ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. Az itteni Királykúthoz az a hagyomány fűződik, hogy Mátyás király vadászatai közben gyakran pihent meg e kútnál. 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek egy őrjáratukra lövöldöztek, és csak a plébános könyörgésére állottak el e szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták. A község határában állítólag a domonkosrendi barátoknak klastromuk volt, ennek azonban ma már nyoma sincsen. A községbeli két templom közül a róm. katholikus 1737-ben, a református pedig 1787-ben épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Héreg határában, a jásti hegy tövében, a jásti tó délnyugati partja fölött terült el hajdan Fyast elpusztult falu, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említenek. Úgy látszik, még a tatárjárás alatt szünt meg falu lenni. A község házainak száma 209, lakosaié 1522. Vallásuk róm. katholikus és református, de a katholikus vallásúak nagyobb számmal vannak. Postája Tardos, távírója Tatabánya, vasúti állomása Tata.
