Gyermely.
Gyermely.
65Gyermely.
Herczeg Metternich Sándor Paula vadászkastélya Pa. Gyarmaton.
Gyermely, a Vértesek között fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 250 házzal és 1597 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a róm. katholikusok vannak nagyobb számmal. Postája helyben van, távírója Zsámbékon, vasúti állomása Bicskén vagy Herczeghalmon. Határában római leletek kerülnek elő, a mi azt bizonyítja, hogy már a rómaiak korában is lakott hely volt. »Német halála« nevű dűlőjén egy előkelő rómainak a sírkövét találták. Ez a dűlő állítólag onnan veszi a nevét, mert a Rákóczi-féle szabadságharcz alatt menekülő császáriakat, üldözőik itt verték agyon. Régibb története ismeretlen és csak azt tudjuk róla, hogy református anyaközsége 1645-ből való. A török világban elpusztult és mostani lakosait Szomorról és Zsámbékról telepítették ide. A gróf Sándor család volt a földesura és most gróf Sándor Móricz leányának, Metternich Paula herczegasszonynak van itt nagyobb birtoka. Említést érdemel az itteni takarékmagtár, hitelszövetkezet, gazdakör és mezőgazdasági szeszgyár. A faluban két templom van, melyek közül a róm, katholikus 1749-ben, a református pedig 1786-ban épült. A községnek három dűlőneve érdemel figyelmet. Ezek a Pénzásás nevű, a hol hajdan, a hagyomány szerint, kincseket leltek, a Jancsári dűlő, mely a török világban itt garázdálkodott janicsárok emlékét tartja fenn, a Benczevár dűlőn pedig állítólag hajdan, az árpádházbeli első királyok idejében valami kis vár állott. Említést érdemel, hogy Bencze várával szemben a Vörös-hegy délkeleti részén, 70a Károlyhegyen Osváth Imre budapesti kir. törvényszéki biró kutató-tárna segítségével eredményes kőszénkutatást végeztetett és a dorogihoz hasonló, kiváló minőségű kőszenet tárt fel. Elismert szaktudós a gyermelyi határ területének medenczéit eoczénkori településnek találták. Ez a megállapítás arra enged következtetni, hogy itt nagyobbszerű kőszénbányászatra lehet kilátás. Ide tartoznak Pusztagyarmat, Jancsár, Kisjancsár és Kablás majorok, Küllőd erdészlak, sötétvölgy téglaház és szeszgyártelep. Pusztagyarmat már 1268-ban falu. 1485-ben a Marczelházi Posár család új királyi adományt nyer reá. A török világben ez is elpusztult és lakosait később a szomszédos községekből telepítették ide. A gróf Sándor család kezére jutott és ma a Metternich Paula herczegasszony birtoka. Nagyterjedelmű vadaskert, csinos kápolna és szép vadászkastély van itt; ez utóbbit még a gr. Sándor család építtette. E kastélyban sok relikviát őriznek a híres gróf Sándor Móricz idejéből. Van itt számos érdekes festmény és metszet, gróf Sándor Móricz gazdag vadászfegyver-gyűjteménye, egyéb reá vonatkozó és tőle származó emlékek stb. A herczegasszony és vendégei itt szokták tölteni évente a szarvasbőgés idejét. A gyarmati erdőnek Küllődi homlok nevű részén hajdan falu állott, melynek maradványaira néhol még ma is rábukkannak.
