Hetény.
Hetény.
Hetény, magyar nagyközség a mátyusföldi síkságon, 314 házzal és 1847, nagyobbára ref. vallású lakossal. Posta van a faluban, távírója Ógyalla, vasúti állomása pedig Komárom. E község területe a rómaiak idejében lakott hely volt, a mit az itt talált leletek igazolnak. Podhraczky állítása szerint, e község a Névtelennél is említett Hetény vitéztől vette volna nevét. Első okleveles említése már 1075-ben történik, a mikor Vaghetum néven szerepel. 1223-ban már az esztergomi érsekség birtoka, a hol az érsek itteni házához tartozó földjeit Hogel esztergomi főesperesnek adja el. 1240-ben a komáromi és a banai vár tartozékaként van említve. 1245-ben, a mikor Villa Heten alakban bukkan fel, IV. Béla itt öt ekényi földet adományoz Folwyne, vagyis falu véne hívének, a mi akkor hivatalos czím volt és úgy látszik, a falusi bírót jelentette. 1264-ben a komáromi és a banai várbirtokokon kívül még Mikó comesnek, Sixtus mesternek, a királyi lovászoknak, a királyi hírnököknek és a királyné népeinek is birtokaik voltak itt, melyeket IV. Béla 1264-ben Sixtus mesternek adományozott, ki római követi mínőségében a királynak kiváló szolgálatokat teljesített. Sixtus azután a királyné népeinek földjeit Mikó comesnek adta el, a többit pedig 1272-ben az esztergomi érsekségnek adományozta. 1285-ben Myko comes birtokának felét eladja Móricz comesnek, a többit pedig 1305-ben szintén az esztergomi érsekségnek hagyományozza, mely oklevélben possessio Hetyn alakban van említve. 1345-ben a Heténytől északkeletre fekvő egykori várjobbágyok földjeinek birtokába szintén az esztergomi érseket 71és kívüle még Apor fia Pétert iktatják be. Ebben az időben a Boldogságos Szűznek szentelt egyháza is említve van. 1517-ben Illméry Pál nyitrai kanonok itteni részét, melyet Parucza Kristóftól vett zálogba, újra elzálogosítja Ujhelyi Mártonnak. A török dúlások alatt ez a község is elpusztult és 1552-ben mindössze négy háza állott fenn. Nevét ebben a korban Hethyn alakban találjuk írva. Új lakosai a Garam és a Vág vidékéről telepedtek ide. Ezután az esztergomi érsekségen kívül, még csak 1734-ben találkozunk egyik birtokosával, Sándor Mihálylyal, a ki a maga részét Gyulay Ferencznek adja át. Később ez a rész is az érsekség tulajdonába került, mely itt ma is birtokos. 1856-ban és 1882-ben óriási tűz pusztított a községben és nagy részét elhamvasztotta. Csak a reformátusoknak van itt templomuk, mely a XVIII. század második felében épült. Ez az egyház több érdekes és becses szent-edényt őriz a XVII. és XVIII. századból. Ide tartozik Pusztalándor és Hosszúnyilas tanya. Pusztalándor már 1250 körü1 szerepel és 1291-ben két ilyen nevű helység említtetik, duae villae Nandur alakban. E két Nandurt, mely egymással szomszédos volt, az esztergomi érsek népei és a királyi udvarnokok lakták, míg azután III. Endre király, 1291-ben, mind a két Nándur falut Ladomér esztergomi érseknek adományozta. 1487-ben az érseki halászoknak egyik fontos állomása volt ez. 1554–63 között Nandor néven van említve, de ekkor néptelen, puszta hely, melyet a törökök dúltak fel. Ekkor megszünt falu lenni és Belső- és Külső-Landor puszta elnevezés alatt szerepelt tovább. Belsőlándoron van a vágbalparti ármentesítő társulat szivattyútelepe. A közeli Örs puszta az esztergomi káptalan régi birtoka, mely 1305-ben possessio Vrs alakban van említve. – A hetényi asszonyok és leányok a hímzést háziiparként űzik és ebben, különösen az ú. n. azsur-munkában megérdemlett hírességre tettek szert.
