Vallásüldözés.
Vallásüldözés.
A törökszentmiklósi imaházat nem rombolták le, mert az 1735. évben újabb összeütközés volt Erdődy püspök és a törökszentmiklósiak között a templom előtti fatorony miatt. A főispán az új építkezést megtagadta, mire a törökszentmiklósiak a helytartótanácshoz fordultak, hogy nem új építkezést akarnak, hanem csak javítási munkálatokat és a püspök mégis elutasította őket e szavakkak „virgácsolni kell őket.” E vádra a vármegye is felterjesztést tett, megczáfolta a püspök ellen felhozott vádat és felterjesztését eme szavakkal fejezi be, hogy a fatorony tetejére „mily hiú dicsekvés és gyülöletes jelleggel teljes czímert tűztek ki: éj feletti kakast, azután pedig a folyó hold alakjára a hold szarvát és végre az egészet a török jelvények módjára csillag tetőzi be.”17)
17) Szederkényi i. m. IV. 196.
A Carolina resulutió megjelenése után annak pontjait a vármegye szigorúan betartotta. Az apostatákra vonatkozólag a helytartótanács 1733-ban megrovólag 576ír, hogy a tisztviselők hanyagul járnak el kötelességük teljesítésében, nem nyomozzák szorgalmasan és nem jelentik föl az apostatákat, pedig kétségkívül több apostata van az országban. A vármegyei jegyzőkönyvekben 1735-ben találunk rá esetet, hogy Foglár György püspöki vicarius panaszára perbe fogja a vármegye a hevesi prédikátort, a miért Csergő nevű lányt a kath. hitről rábeszéléssel visszatérített.17) A vasár- és ünnepnapok szigorú megüléséről szóló szabályzatot a helytartótanács 1733-ban küldötte meg a vármegyének, melyet azután a szolgabírák közöltek a falvak lakosaival „Dícsértessék a Jézus Krisztus” kezdetű körlevelükben.18) Az ünneprontó nemeseket pénzbírsággal sújtják, a kisebb büntetés 6, nagyobb büntetés 25 frt. A kisebb ünneprontásért a parasztrenden levők 17, a nagyobbért 50 pálczaütéssel büntettetnek. A czéhek közül a gyöngyösi ágostai és református vallású szabó- és szűcs czéhekben idézett elő zavart a resolutió. Ezeket a vármegye eltiltotta a nyilvános adás-vevéstől és mesterségök gyakorlatáról, mert a kath. körmeneteken részt nem vettek.20) Viszont ők is a helytartótanácshoz fordultak sérelmekkel, a mely őket kivételesen a czéhbeli tagok között meghagyta.
17) Szederkényi i. m. IV. 196.
18) U. o. IV. 198.
20) Vármegyei jegyzőkönyv 1731 április 26.
A helytartótanács figyelme kiterjedt a görög keleti vallású ráczokra és a zsidókra is. A ráczok Rákóczi idejében orosz papok befolyása alatt Egerben a keleti hitre tértek át, a miért Erdődy püspök a Fenesy-féle szerződés alapján kimondotta, hogy a városban többé kiváltságos lakosoknak nem tekintetnek, városi elüljárók nem lehetnek. Gyöngyös városa pedig 1711-ben a ráczok telepítési engedélyét felfüggesztette és kikötötte, hogy a már városukban letelepedett, boltokkal biró ráczok társaságot alkothatnak ugyan, de magyar mesteremberek czikkeit nem árulhatják, nyilvános istentiszteletet és papot nem tarthatnak és évnegyedenként 50 fillér taksát fizetnek.21) Az 1727-iki helytartótanácsi rendelet a vármegyében tartózkodó zsidók pontos összeírását hagyta meg. Chima Mihály szolgabírót bízta meg a vármegye a gyöngyösi járásban az összeírással. Elhatározta a vármegye, hogy „ha Gyöngyösön netán zsinagógát állítottak volna, az alispán tiltsa be; a földesurak pedig intessenek meg, hogy az ide-oda kóborló zsidókat birtokaikra ne vegyék föl.” Az összeírás szerint a vármegyében Gyöngyösön volt 8 zsidó család, Halászin egy.22)
21) Szederkényi i. m. IV. 207.
22) U. o. IV. 206.
