Erdődy Gábor.
Erdődy Gábor.
Mindez adatok bizonyítják gróf Erdődy Gábor püspök-főispán gondosságát a helytartótanács rendeleteinek végrehajtásában. De ő nemcsak az akatholikusokkal járt el szigorúan, hanem még nagyobb szigorral, gondossággal törekedett az 1723:71. t.-czikkben is rárótt kötelességének is megfelelni, elüljárt az országban a főpapok között az egyházak visszaszerzésében, a templomok építésében. Mikor Magyarország prímása azt jelentette a királynak, hogy az esztergomi érsekség és a győri püspökség papnevelő-intézetei 14 év óta üresen állanak, némely püspökségben egyáltalában nincs is papnevelő-intézet, gróf Erdődy Gábor bátran hivatkozott a Telekesy-féle szemináriumra és annak alapítványaira. E szeminárium részére, a mely kezdetnek elég szép volt, folyton történtek újabb adakozások. Az egri érseki levéltárban levő szemináriumi számadások szerint gróf Erdődy Gábor, püspöksége idején 1722–1736-ig, tehát tizennégy év alatt, a szeminárium csaknem alapjából újból épült, a földszintes szemináriumból kétemeletes épület lett, mi a fundust nem számítva, 20 ezer forintba került, új templomot emeltek a szeminárium Ostoros birtokán, – Apátfalván, Harsányban a régit restaurálták, azután két kertet vásároltak a szemináriumnak, az egyiket konyhakertnek, a másikat a növendékek üdülő-szórakozó helyének.23)
23) Egri Emlékkönyv. 222.
Ugyanakkor, mikor a protestáns nem articuláris templomok elvétele forgott szóban, hangsúlyozták, mily nagy szükség van paróchiákra és derék plebánosokra. 1733-ban vette kezdetét a lelkészségek rendezésének nagy munkája és az összeírás. A vármegye szolgabírái útján teljesítette azt.24) Ez érdekes világot vet a vármegye községeinek egyházi és művelődési viszonyaira. A vármegye tiszamenti részén az akatholikusok voltak túlnyomó számmal, ezeknek voltak ott templomaik és prédikátoraik. A vármegye nyugati részeiben a kath. vallás volt az uralkodó. A templomok és plebániák fenntartása s a papok fizetése a népre nehezedett, a fizetést némi pénzösszegben, rendesen természetben állapították meg. A földesurak saját birtokaikon, az egri püspök és káptalan a püspöki és káptalani birtokokon a patronátusi terheket viselték. A legtöbb helyen ott találjuk már a prédikátor és parochus mellett az iskolamestert. A tanítónak 577szokásos illetéke és díja mellett több helyen minden olvasni kezdőtől és olvasni tudótól külön illetéke volt.
24) Az összeírást teljesen közli Szederkényi i. m. IV. 200–206.
