Mátyás király.
291Mátyás király.
De voltak többen, a kik Mátyás trónrajutását féltékeny szemmel nézték s mint általában Cillei egykori párthívei, régi befolyásukat féltették. Ezek közé tartozott Debrenthei Tamás, a szentmártoni apátság kormányzója is. Már 1458 őszén jelentették a királynak, hogy Debrenthei, Ujlaki Miklóssal és a Szentgyörgyi grófokkal tart, mikor pedig 1459. január havában a pártütők Németújváron értekezletet tartottak, hogy a koronát Frigyes császárnak felajánlják, Debrenthei nyíltan hozzájuk csatlakozott és a szentmártoni várat átadta a Szentgyörgyi grófoknak. (Pannonhalmi Bened.-r. Tört. III. 54.)
Mátyás azonban még 1459 tavaszán gyorsan elnyomta a felkelést, mire Debrenthei is meghódolt és 1460. febr. 10-én hűséget esküdött a királynak.
Mindezek ellenére azonban 1464-ben ismét idegen őrséget fogadott be a szentmártoni várba, de Mátyás király ekkor erélyesen fellépett ellene, megfosztotta összes családi birtokaitól, sőt 1468-ban, midőn a cseh rablókkal való összeköttetéseiről értesült, a nyitrai püspökségtől is, melynek javadalmait a szentmártoni apátságéival együtt bírta. Az utóbbiakat a király Vitéz Jánosnak engedte át. (Pannonh. Benedekr. Tört. III. 57.)
A pártütő főurakkal szemben Győr városát biztosítandó, a király 1463. máj. 8-án Koronczói Istvánt, Barnabást, Pétert és Györgyöt bízta meg Győr várának őrizetével, a kik ezen kívül még a keszői és a szombathelyi várakra is felügyeltek.
Hogy pedig a város polgárainak ragaszkodását megnyerje, 1464-ben megerősítette a város szabadalmát. (Gr. Teleki: A Hunyadiak kora. XI. 103.) Midőn a pápa Mátyást bízta meg a Podiebrad György cseh király ellen indítandó hadjárattal, Mátyás 1469. deczember havában Győrré tette át székhelyét és innen tárgyalt III. Frigyes császárral, a ki a cseh és a magyar nemzet közötti harcz kimeneteléből titkon saját családjának hasznát remélvén, az ellentéteket lehetőleg kiélesíteni igyekezett.
Mátyás király Győrött fogadta a cseh katholikus rendek küldöttségét, a kik a cseh koronát felajánlották neki. (Fehér Ipoly i. m. 497.)
A közel három évig tartó eredménytelen cseh háború, mely tömérdek áldozatot követelt, csakhamar visszahatást keltett az országban. Az elégületlenek, a kiknek élére Vitéz János esztergomi érsek állott, 1471-ben Kázmér lengyel király hasonnevű fiát hívták meg a trónra, de Mátyás csakhamar itthon termett s az urakat a maga pártjára hódította; Vitéz Jánossal azonban nem tudott többé kiengesztelődni és bár megbocsátott neki, kikötötte, hogy a pannonhalmi várnagyok neki is hűséget esküdjenek. Vitéz János halála után (1472. aug. 9.) a pannonhalmi vár közvetetlenül Mátyás király birtokába került, s azt haláláig meg is tartotta. (Pannonh. Benedekr. Tört. III. 59.)
Ez időtől kezdve Mátyás többször megfordult Pannonhalmán; béke idejében átrándult Tatáról, majd a Frigyes császár elleni hadjáratok alatt itt gyűjtötte össze hadait s innen intézte a támadó hadműveleteket.
A cseh háború után Mátyás Frigyes császár ellen fordult. Arra a hírre, hogy Ulászló cseh király, mint Frigyes szövetségese, Magyarország ellen készül, Mátyás 1477 tavaszán hadait Győr körül vonta össze s azokkal Ausztriába tört be, mire Frigyes császár ez év végén békére lépett Mátyással. De mivel a békekötésben elvállalt kötelezettségének nem tett eleget, Mátyás 1480 február havában Radkersburg várát foglalta el, mire viszonzásul Frigyes császár pusztítva, Győrig hatolt, de a várost nem merte ostrom alá venni. (Kerékgyártó Árpád: Magyarorsz. Tört. II. 168.)
1484-ben Bécs városa is Mátyás király birtokába jutván, átutazóban a király gyakran fordult meg Győrben. Midőn 1486-ban utazás közben nejével, Beatrix királynővel Győrött megállapodott, a János lovagrend tulajdonában lévő Szent János egyházat látogatta meg s midőn ennek csekély jövedelmeiről értesült, jún. 26-án kelt adománylevelével a templom melletti üres telket minden adó alól örökre felmentette s ennek lakóit egyedül a Szent János-egyház szolgálatára kötelezte, azonfelül Kóny helység mindennemű adóját örök időre az egyháznak adományozta. (Győri kápt. Levélt. Cim-Theca II. 36.) Más alkalommal pedig 1489-ben Győr városának mindama polgárait, kiknek házait az akkor dühöngött nagy tűzvész elpusztította, hat évre mindennemű királyi adó alól felmentette.
Uralkodásának végső szakában Mátyás egész erejéből oda törekedett, hogy a koronát természetes fia, Corvin János részére biztosítsa s evégből 2921489 elején a főpapoktól és a főuraktól esküt vett, hogy halála után János herczeget fogják utódául elismerni. Ezek közé tartozott Erdődi Bakócz Tamás győri püspök, azelőtt királyi titkár, a kit Mátyás 1486-ban tett meg győri püspökké s a kit különös bizalmával tüntetett ki. (Millenn. Tört. IV. 312.)
