V. László.
V. László.
Frigyes 1452. szeptember 4-én kiszolgáltatta V. Lászlót Cillei Ulriknak, de az ifjú király, a ki nagybátyjának gyámsága alá került, nem felelt meg a beléje helyezett várakozásoknak. Cillei, a ki a királyt teljesen hatalmába kerítette, csakhamar viszályba keveredett Hunyadi Jánossal, kinek megbuktatására törekedett. Az ellentétek az 1455 elején nyilvánvalókká lettek.
Hunyadit a király Bécsbe rendelte, de ő tartva Cillei ármányaitól, Győrbe jött s innen 1500 fegyveressel két ízben is (márczius és áprílis havában) az osztrák határszélekre vonult, s mivel Cillei a király által kiadandó bátorságlevelet nem tudta felmutatni, Győrön át visszatért Budára.
Mialatt az ország főpapjai és főurai a Hunyadi János és Cillei közötti viszály kiegyenlítésén fáradoztak, azalatt mindegyre jobban tornyosultak a fellegek hazánk egén.
Konstantinápoly eleste felrázta egész Európát. A pápa Capistrano János szent-ferenczrendi szerzetest küldé Németországba, hogy a törökök ellen intézendő hadjáratban részvételre megnyerje a fejedelmeket. De mivel a fejedelmek részéről nem nagy készséggel találkozott, Magyarországba készült, hogy itt keresztes hadat hirdessen. Capistrano 1455. június elején (jún. 6-án) már Győrött prédikált; épp akkor érkezett Győrbe, a midőn a főpapok és főurak a Hunyadiak és Cillei közötti viszályok kiegyenlítésén fáradoztak.
Ez alkalommal Győrött találjuk magát Hunyadi Jánost is, kivüle ott voltak Széchi Dénes esztergomi érsek, Szekcsői Herczegh Ráfael kalocsai érsek, András pécsi, Vitéz János váradi, Ágoston győri, Debrenthei Tamás zágrábi és Demeter tinnini püspökök, továbbá Bodó Miklós fehérvári nagyprépost, a világi urak közül: Garai László nádor, Ujlaki Miklós vajda, macsói bán, Rozgonyi János erdélyi vajda, Koroghi János bán, Guthi Ország Mihály királyi főajtónálló, Olnódi Czudar Simon főpohárnokmester, Hédervári Pál és Imre, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Dombai Pál és Szeri Pósa fia, István.
Rövid időre megfordult Győrben maga Cillei Ulrik is, a ki jún. 13-án Magyaróvárott tartózkodott.
Az országnagyok mindenekelőtt szövetséget kötöttek és esküt tettek, hogy László királyt az országba hozzák, neki engedelmeskedni fognak s az ország ügyeit a legjobb tehetségük szerint fogják vezetni. Az erről jún. 25-én kiadott oklevélbe Brankovics György rácz despota nevét is belefoglalták. (Pettkó Béla: Kapisztrán János levelezése, 22. l.)
A mint a névsorból láthatjuk, a Hunyadi-ház barátai és hívei nagy számmal voltak jelen ezeken a tanácskozásokon; Cillei alkalmasint megbízottaival képviseltette magát, a kik között Aloch István zágrábi olvasó-kanonokot találjuk, aki még jún. tizenharmadika körül ment Győrré Cillei kívánságára. Miután sikerült Hunyadi János és Cillei között a békét helyreállítani, a törökök elleni hadjárat volt a megbeszélés tárgya.
Ezeken az értekezleteken részt vett Brankovics György is, a ki Hunyadihoz hasonlóan, 10.000 fegyveres kiállítását ígérte. Capistrano ez értekezletek alatt a győri ferenczrendiek templomában hatalmas szónoklatot tartott, melynek hatása alatt a nép tömegesen gyűlt a keresztes lobogó alá, melynek segélyével Hunyadi János a következő év júl. 21-én kivívta a nándorfehérvári diadalt.
A nándorfehérvári győzelem után az események gyorsan követték egymást. Hunyadi halála, majd a Hunyadi-ház ellenségeinek fondorlatai, melyeknek nagy reményekre jogosító fia, Hunyadi László is áldozatul esett, már-már polgárháborúba sodorták az országot, de közbejött V. László hirtelen halála, mire a nemzet közlelkesedése Hunyadi ifjabb fiát, Mátyást ültette a trónra.
