Tinhalászat.
Tinhalászat.
A tinhalak (Thynnus) a Szkombro-félék (Scomberidae) családjához tartoznak, és nem is egyebek mint óriási szkombrók. Igen apró pikkelyekkel fedett testük hengeres, kissé összenyomott. Az oldalvonal a fark felé léczalakban kiemelkedik. A fejcsontok és a kopoltyúfedők simák. A hátsörény- és a hassörényuszók a fark felé apró uszócskák alakjában folytatódnak. A kormányúszó nagy és széles. A legfontosabb fajok: a nagy tinhal (Thynnus vulgaris C. V.), a kis tinhal vagy tonina (Th. tunnica C. V.) és a palamida vagy harántcsíkolt tinhal (Th. sardus Risso, vagy Pelamys sarda Bl.).
A tinhal partjainkon nagy rajokban egyszerre jelenik meg, és ugyanígy egyszerre tűnik el, hogy a nagy tengerek mélyebb vizeiben teleljen át. A meleg hónapokban azonban, midőn az ívás ideje bekövetkezik, újra a felső vízrétegekbe és a partok felé vándorol. A tapasztalat legalább ezt látszik bizonyítani, minthogy nyáron mind a hím termékenyítő teje, mind a nőstény ikrája érett. Vajjon az Atlanti-oczeánból jön-e a tinhal, vagy pedig a Földközi-tenger a hazája, azt eddig nem lehetett biztosan eldönteni; de az bizonyos, hogy az Atlanti-oczeán partjain ritkábban jelen meg, míg ellenben a Földközi-tenger nyugoti medenczéjében minden tavaszszal feltünik. Innentől fogva vándorlása útját egészen határozottan ismerjük.
A Földközi-tenger északi partjainak, nemkülönben Korzika és Szárdinia mentén nyugatról keletre vándorolnak; majd megkerülve az Appenini félszigetet az adriai tengerbe jutnak; innen behatolnak a Quarneróba s útjukat a magyar-horvát tengerpart mentén folytatva s keletről nyugatnak a nyílt tengert átszelve, 393ismét visszafordúlnak, előbb Olaszország déli partjai, azután Afrika északi partvidéke mentén.
Minthogy szakadozott, meredek tengerpartunk bővelkedik mély vízű öblökben, azért itt a tinhalászat is igen jövedelmező. Néha egy húzásra 10–20 ezer kilogramm halat fognak; az egyes halak súlya 8–10–20 kilogramm, de fognak ennél nagyobb példányokat is. 1896. augusztus havában 200 klgr. súlyú tinhalat fogtak, de a legnagyobb példányt, a melyre az élő halászok emlékeznek, 1878-ban fogták; 400 kilogrammot nyomott.
Az egyszerre fogott tinhalak mennyisége is változik, átlag véve körülbelül 80 darab 10–15 klgr. súlyu halat fognak. Az eddig feljegyzett húzások leggazdagabbika ugyancsak 1878-ban volt, a midőn 4500 darab, átlag 8 klgr. súlyú halat fogtak, úgy, hogy akkor az egyszerre elejtett halak memyiségének összes súlya 36 ezer kilogrammra rúgott. Ilyen gazdag húzás a ritkább esetek közé tartozik ugyan, mind amellett az átlagos évi eredményt kedvezőtlenebb körülmények közt is 130–150 ezer kilóra lehet becsülni, a mi, a tinhal kilóját átlag a minimális 40 kr. árban számítva, évi 50–60 ezer forint értéknek felel meg.
