Halászat ellenségei.
Halászat ellenségei.
Tudjuk, hogy a hal, attól a percztől kezdve, a mint az ikrából kikel, folytonos veszélynek van kitéve. Első sorban kedvencz eledele a nagyobb halaknak. A mint a halacska leúszik a bozót közé, várva várja ott a számos fajta rövid farkú rák, melyek hátukat moszattal telerakva, vagy a Suberites domuncula nevü szivacscsal elfödve, leselkednek reá. A sziklákhoz tapadt szép actiniák, mint valami kinyilt virágok csábitják a halacskát maguk felé, de a mint ez megközeliti karjaik egyikét, a csalánszervek megzsibbasztják gyönge testét, és a számtalan kar átöleli, föléje zárul és a szájnyilásba tolja. A halacskát szájában, kopoltyúin számtalan apró élősdi rák vagy féreg kinozza, ugy hogy néha elpusztúl belé.
Számtalan hal a tenger fenekén tartózkodó kisebb czápafajok gyomrában, nemkülönben a „halászó ördög” széles szájában leli sirját. Rendkivül nagy pusztitást tesznek a halakban a delfinek, melyek csakis élő halakkal táplálkoznak, a melyekre ezért irgalom nélkül nem csak szigonynyal, de lőfegyverekkel is kellene vadászni, a mint azt pld. Ragusa környékén tették, melyet azóta a delfinek kerülnek is. Továbbá észszerütlen eljárás a halászok részéről, hogy az ezer meg ezer tüskebőrüt különösen a sünöket, melyeket hálóikkal fognak, ujra visszadobják a tengerbe: pedig ezeket pusztítani kellene, mert az ikrákban, továbbá a fiatal halállományban, de még inkább az osztrigákban és egyéb kagylókban nagy károkat tesznek.
Halász-zoppolo.
(Eredeti rajz)
A nagyobb halaknak irgalmatlan pusztitói a nagyobb fajta czápák; ilyenek: a 3 m. hosszú bika czápa (Notidanus griseus L. – pesce manzo,) az ugyanolyan hosszú lobogó farku czápa (Alopias vulpes L. – pesce bandiera), a 2 m. hosszú kék czápa (Prionodon glaucus L. – canazzurro), a 3 m. hosszú orrmányos czápa (Oxyrrhína Spallanzanii Raf. – cagnia), de leginkább a 7 méter hosszú emberevő czápa (Carcharodon Rondeletii M. H. – pesce cane), a melyről föntebb szóltunk.
De legnagyobb pusztitója a halnak maga az ember, mert nem gondolva a jövőre, tönkreteszi a fiatal halállományt, a nélkül hogy annak pótlására gondolna.
Vannak azonban tengerpartunk némely homokos öbleiben apró 2–3 cm. hosszú halacskák, a melyek tavaszszal igen sűrű rajokban jelennek meg. Ez az ugynevezett mezitelen hal (Latrunculus pellucidus), nem is nő hoszszabbra; azért ezeknek halászata megengedhető. Halászaink igen sűrű, tüllforma hálókkal (emelő háló; – saccoleva, odega) emelik ki a mezitelen halakat, de gyakran visszaélnek az engedélylyel, a mennyiben más fajta apró halacskát is kevernek közéjük. Inyencz emberek az ilyen halakat olajban kisütve nagyon szeretik és kanállal eszik, miért is a nép „százat egyszerre” halnak (centinbocca) nevezte el.
398Még súlyosabb a vétség, ha a halászok a fiatal halnemzedéket (novellame) mesterségszerüen halászszák abból a czélból, hogy az egész haltömeget a halvivariumokba és tenyésztőkbe elszállítsák, haleleségek gyanánt. Útközben néha az egész szállítmány elromlik és akkor se pénz se posztó. Ezt a rabló módot csak az idegen halászok űzik; a magyar-horvát tengerparti halászok, dicséretükre legyen mondva, nem.
A vizeknek és a halaknak mérgezését halászaink nem ismerik, pedig pl. az osztrák partokon nagyon jól ismerik a tengerparti farkastej (Euphorbia Wulfeni) nedvének mérges hatását; itt-ott egy lelkiismeretlen dilettáns bele szórja a tengerbe a Menispermum cucculus (coccoli) mérges magvait, amitől a halak megdagadnak és a felszinre kerülnek. Ezt sem teszik a mi tengerpartunkon.
Annál nagyobb a pusztitás, a mit a dinamittal visznek végbe. Igaz ugyan, hogy nem a halászok maguk, hanem inkább lelkiismeretlen naplopók, kőbányamunkások, isztriai szerencse-halászok és isztriai brazzera-vitorlások legénysége, kik a kőbányákban fejtett köveket a fiumei kikötő építéséhez szállítják. A pusztitás pedig rendkivül erős, mert nemcsak hogy a nagy, pillanatnyi viznyomás miatt számtalan hal kerül élettelenül felszinre, hanem a feneket ott, a hol dinamit pusztított, semminemű tengeri állat nem közelíti meg többé; puszta marad az évek hosszú során át. A törvény szigora több napi börtönnel sújtja a dinamitost, de az ilyenforma elzüllött egyén ezzel vajmi keveset törődik és mihelyt kiszabadul, megint csak dinamitot szerez és folytatja kárttevő mesterségét.
Halászok Abbáziánál.
(Saját felvételünk)
A legnagyobb baj az, hogy a halpiaczon a dinamittal elejtett halakat biztosan megismerni nem lehet, mert alakjuk nem változik el, szemük kiállóbb ugyan, de azt gyakran más módon, különösen éjnek idején elejtett halakon is észlelhetni; a dinamit következtében kimult halnak kopoltyúi halaványabbak, de a kevésbbé friss halak kopoltyúi sem élénk pirosak. A szerencse-halászok azonkívül még azzal a fortélylyal is élnek, hogy a dinamittal megölt halakat szigonynyal átdöfik, hogy az a látszatja legyen, mintha éjnek idején szigonynyal ejtették volna el.*
Erről 1895. nyarán, a mikor az ezredéves kiállitásra halakat preparált e sorok irója, saját szemeivel győződött meg. Három isztriai szerencse-halász kötött ki a Villa Formalina előtt, (így nevezték el a tengerparton fekvő laboratoriumát) és szép nagy halpéldányokat kinált. A halak mind meg voltak sértve szigonynyal, azért nem használhatta őket. Másnap sértetlen halakat hoztak; ebből egynéhányat eladtak preparálásra, a többit a fiumei halcsarnokba vitték, de ott már szigonynyal átszúrva árulták.
399Az 1894–5. évben a fiumei halcsarnokban forgalomba jött tengeri állatok következők voltak:
Az elárusitott tengeri állatok
| ||
tudományos neve
|
helyi népies elnevezése
|
magyar neve
|
Acanthias vulgaris
|
Asial
|
tövises czápa
|
Alosa papalina sardellina
|
papalina
|
kis szardella
|
Alósa sardina
|
sardella
|
szardina
|
Alosa vulgaris
|
chieppa
|
adriai héring
|
Anguilla vulgaris anguilla
|
bisatto
|
közönséges angolna
|
Argentina sphyraena
|
argentin
|
tengeri pisztráng
|
Arnoglossus sp.
|
zanchetta
|
csupasz nyelvhal
|
Atherina hepsetus
|
anguella
|
kalász
|
Belone acus
|
angusigola
|
árcsőrü csuka
|
Blennius sp.
|
bavose
|
nyálkás czompók
|
Box boops
|
bobba
|
hosszu durbincs
|
Box salpa
|
salpa
|
aranysávos durbincs
|
Cantharus orbicularis
|
contra
|
kékfejű durbincs
|
Cepola rubescens cordella
|
rossa
|
piros szalag
|
Charax puntazzo
|
spizzo
|
nyultajku durbincs
|
Chrysophris aurata
|
oroda
|
arany durbincs
|
Conger vulgaris
|
grongo
|
tengeri angolna
|
Dentex vulgaris
|
dentale
|
tengeri fogas
|
Engraulis encrasicholus alice
|
sucinga
|
anchovis szardella
|
Gadus minutus
|
pesce molo
|
lágy tőkehal
|
Gadus tricirratus
|
sorcio
|
bajuszos tőkehal
|
Galeus canis
|
can grigio
|
nagy kutya czápa
|
Gobius sp.
|
guatti
|
haskorongok
|
Labrax lupus branzino
|
branzin
|
tengeri süllő
|
Labras sp.
|
papagá
|
vastagajkuak
|
Lichia amia
|
lizza
|
lapos szkombro
|
Lophius piscatorius et budeg.
|
rospo, rana, pescatrice
|
halászó ördögök
|
Maena gracilis
|
agone
|
vékony menola
|
Maena vulgaris
|
menola
|
köz. ménola
|
Merlucius esculentus merluzzo
|
asinello
|
nagyobb tőkehal
|
Mugil cephalus et sp.
|
cevolo volpina
|
csévolók
|
Mullus barbatus
|
barbone
|
piros sügér
|
Mustelus plebejus
|
can bianco
|
kutya czápa
|
Myliobatis aquelai
|
colombo
|
galamb-rája
|
Oblata melanura
|
occiada
|
nagyszemü durbincs
|
Pagellus erythrinus
|
arboro ribon
|
rózsaszinü durbincs
|
Pelamys sarda
|
palamida
|
harántcsikolt tin
|
Platessa passer
|
passera
|
levélhal
|
Raja clavata
|
rasa
|
tüskés rája
|
Rhombus laevis
|
sfaza
|
sima rombhal
|
Rhombus maximus
|
rombo
|
tüskés rombhal
|
Sargus sp.
|
sparetti
|
kisebb durbincs fajok
|
Scomber colias
|
lanzarda
|
foltos szkombro lándzsahal
|
Scomber scomber
|
scombro
|
csikos szkombro
|
Scorpaena sp.
|
scarpene
|
sárkányfejek
|
Scyllium canicula
|
pesce gatto
|
macska-czápa
|
Solea vulgaris
|
s foglia
|
nyelvhal
|
Squatina angelus
|
squaena
|
tengeri angyal
|
Thunus vulgaris
|
tonno
|
tinhal
|
Trachinus draco
|
ragno
|
mérges sárkány
|
Trachurus trachurus
|
suro
|
lágy-szkombro
|
Trigla sp.
|
anzolette
|
morgó halak
|
Trygon pastinacca
|
stramazzo
|
óriásrája vánkos
|
Uranoscopus scaber
|
bocca in cao
|
csillagvizsgáló
|
Xyphias gladius
|
pesce spada
|
kardhal
|
Zeus faber
|
san Piero
|
Sz.-Péter hala
|
Homarus vulgaris
|
astice
|
nagy ollós-rák
|
Nephrops norvegicus
|
scampi
|
csemege rák
|
Palinurus vulgaris
|
ragosta’ squilla
|
nagy csápos rák
|
Portunus depurator
|
masinette
|
táska-rák
|
Loligo vulgaris
|
calamaro
|
kalmár
|
Octopus vulgaris
|
folpo
|
nyolczkaru polip
|
Sepia officinalis
|
Sepia
|
nagy tentahal
|
Sepiola Rondeletfi
|
sepolina
|
kis tentahal
|
Latrunculus sp.
|
pesse nudo, centain bocca
|
Delfin.
|
400Egy évi tengeri halászat átlagos mennyisége.
A kerület
neve |
A fogott hal meny-
nyisége |
A halászati termények összes értéke
|
Halászok száma
|
Nemzeti halászbárkák
|
Hálók
|
Tonnárák
|
Tinha-
lászat | |||
méter-
mázsa |
frtban
|
belföldi
|
száma
|
értéke frtban
|
száma
|
értéke frtban
|
száma
|
értéke frtban
|
méter-
mázsa | |
Fiume
|
2820*
Ebből a chioggiaiak 1315 mmázsát fogtak. Fiuméban alig van halász, a ki iparszerüleg üzné a halászatot, inkább halelárusítók, a kik az olasz halászoktól és a többi kerület belföldi halászaitól összevásárolják a fogott halakat.
|
97800
|
85*
Ezeken kivül még 210 chioggiai.
|
48
|
4150
|
6
|
2400
|
–
|
–
|
135
|
Buccari
|
826
|
23700
|
32
|
10
|
2500
|
4
|
400
|
3
|
3000
|
620
|
Portorč
|
239
|
7200
|
25*
Olasz halászoknak az öblökben és csatornákban bragozzo vitorlás hajóikkal halászni tilos; e szerint csak a Quarnero jön tekintetbe. A tonnárák tulajdonosai felfogadnak más kerületbeli halászokat is; ezek a belföldi halászok számát feltüntető rovatban nincsenek fölvéve.
|
11
|
1240
|
27
|
3000
|
4
|
4000
|
147
|
Czirkvenicza
|
691
|
11650
|
147
|
21
|
4300
|
121
|
15360
|
1
|
700
|
–
|
Szelcze
|
75
|
2350
|
14
|
2
|
320
|
9
|
1280
|
1
|
1000
|
40
|
Novi
|
81
|
2120
|
8
|
1
|
50
|
–
|
–
|
2
|
2000
|
31
|
Zeng
|
592
|
18300
|
49
|
6
|
1000
|
5
|
1300
|
3
|
6000
|
243
|
Carlopago
|
45
|
1100
|
12
|
2
|
300
|
6
|
815
|
–
|
–
|
1
|
Jablanácz
|
37
|
560
|
50
|
4
|
200
|
10
|
1600
|
–
|
–
|
–
|
Stinicza
|
15
|
250
|
20
|
1
|
50
|
5
|
490
|
–
|
–
|
–
|
Összesen
|
5421
|
165030
|
412
|
106
|
14110
|
193
|
25645
|
14
|
16700
|
1217
|
Volosca.
Saját felvételünk.
Fénynyomat.
