Társasjátékok.
Társasjátékok.
Társasjátékok aprók és nagyok között egyaránt szokásosak; ilyenek tombola, mit olaszmódra nemcsak ünnepnapokon játszanak minden háznál, hanem jótékony czélra engedélyezett nyilvános tombolajátékot is szokás évenkint rendezni.
A Cuců hasonlít a malmos játékhoz, de nem babszemmel vagy fakarikákkal, hanem kártyával szokás játszani.
A kártyák közül a svájczi vagy magyar kártya ismeretlen, e helyett az olasz kártya járja, melynek figurái: a kard, pénz, bot és a serleg. Leglármásabb kártyajátékok a tre-sette s a briscola, de a lármát nem annyira a játékosok csapják, mint a köréjük telepedett gibiczek, a kiket ilyen viseletért mindenütt elpáholnának, mig itt a dobhártyát repesztő ordítással osztogatott tanácsokat ugyanolyan tónusban megköszönik.
A Cucuce olyanforma társasjáték, mint nálunk a postás; mindenki kap egy számot: 1, 2, 3,.... 20 s azután az egyik kezdi:
Nro 1. Ma vettem kalapot 8 petákért.
Nro 8. Hogyan, 8 petákért?
Nro 8. Hogyan, 8 petákért?
Nro 1. Hát ugyan mennyiért?
Nro 8. Öt petákért!
Nro 5. Hogyan, 5 petákért?
Nro 8. Öt petákért!
Nro 5. Hogyan, 5 petákért?
A kinek a száma híva van, az felel; ha elvéti, zálogot ad.
44A trentanno kártyajáték megfelel teljesen a mi 21-esünknek azzal a különbséggel, hogy mindenki egyszerre 3 kártyát kap. A társaságban szokásos kártyajáték még a Calabraghe s a Mercante in fiera; ez utóbbihoz 2 csomó kártya kell.
A morra tisztára olasz játék s az osteriákban inkább az idegen hajósok gyakorolják. A czél mindig az, hogy ki fizessen egy liter bort. A két játékos egymással szembeül s az ökölbe szorított 5 ujból mindegyik tetszése szerint vet ki s mond egy számot; persze arra törekszik, hogy a kivetett ujjak összegét eltalálja; pl. az egyik kiált ötöt s kivet csak egy ujjat azon reményben, hogy társa 4 ujját löki ki. Minthogy mind a két játékos egyszerre kiabál s gyors egymásutánban, a játék nagyon lármás és, ha szenvedélylyel űzik: vérkavaró is.
A boccia olasz kuglizás bábuk nélkül; a játszók két pártra szakadnak. Egy golyót kidobnak s ez a központ; a czél pedig az, hogy az egy párton játszók golyói e központ köré gyűljenek. A golyókat nem gurítják, hanem a levegőben dobják, tehát tekepályára nincs szükség, eljátszák akárhol az utczán. A valódi czél pedig az, hogy valamelyik megfizesse a bort, mert a literes üveg folyton ott van a játékosok mellett. Teljesen olasz játék ugyan, de Fiume környékén mindenütt dívik.
Fiume. – Morra-játszók.
(Serly Lajos gyüjteményéből)
