Folyóvizek és források.

Teljes szövegű keresés

Folyóvizek és források.
Minthogy a Karsztban nincsenek tulajdonképeni völgyek, hosszú folyásu folyóvizek sincsenek. A fensíkon van a Mrzla-Vodica, a Licsanka-patak, mely Fuzsinén át foly, innen a licsi medenczébe ér, annak déli határán azonban 364több ágra szakad és eltünik a magas Kobilják-hegy földalatti repedéseiben. A fensík és a lejtő a tetemes esőmennyiség daczára is száraz, mert a legtöbb víz a medenczék és lejtők hasadékaiba szivárog és addig folytatja lefelé földalatti útját, míg vízálló agyagpala vagy homokkő-rétegek déli irányba terelik és míg többnyire a tenger partján vagy a tenger színe alatt előtör. A Bitoraj-hegységben a vízhiány akkora, hogy a lakosok az ú. n. hólyukakból, melyek nyáron is hóval vannak tele, szedik a szükséges vizet. Érdekes a Sungari-völgység, melynek esőzéskor kis hegyi patakja van és a medencze legmélyebb helyén nem régen még hegyi tava is volt, mely ott az állattenyésztést is lehetségessé tette, a míg pár évvel ezelőtt a tó tükre sülyedni kezdett és végre az egész tó a sziklarepedésekbe szivárgott.
A felső és középső Karszt-lejtőnek állandó forrásai nincsenek, a lakosok az esővizet ciszternákba fogják fel és az egyes pocsolyák vizével itatják háziállataikat. Száraz, esőnélküli nyáron nem egyszer történik meg, hogy a pocsolyák és cziszternák kiszáradnak, a mikor azután a legszükségesebb vízmennyiséget vagy Fiuméból, vagy a vasúti vágányok mentén elhelyezett és Fuzsinéból kiinduló államvasúti vízvezetékből szállítják a körülfekvő falvakba. Csak itt-ott, a hol a homokkő-rétegek egy darabkája a felületre kerül, bugyognak gyérvizű források. Ezek közül legdúsabb a Lujza-út melletti Kamenjak-forrás, melynek vizét nagy tartóba gyüjtik és lovak és szarvasmarhák itatására használják.
A középső és alsó lépcsőzet közötti hosszanti Recsina- és Vinodolvölgyben folyik egy-egy patak, melyeknek egyike Fiume, a másika Czirkvenicza mellett ömlik a tengerbe. A fiumei Recsina két mellékvizet vesz fel: a balparton a Szusicza-patakot, mely a grobniki mezőt öntözi, a jobbparton, Fiume közvetlen közelében: a Zvirt, mely a papirgyár mellett egy mély tóból ered és állandóan annyira bővizü, hogy azonnal malmot hajtott; jelenleg pedig egy része a fiumei vízvezetéket táplálja.
A tengerpart közvetlen közelében hatalmas és állandó vízforrások fakadnak, így a torpedogyárnál (Sotto ai Pioppi), a martinschizzai öbölben és Buccariban, 3 forráspatak Noviban. A Zeng melletti záporpatakban csak esőzéskor van víz, nyáron ellenben száraz. A tengerpart közvetlen közelében parti források, a parthoz közel a tengerfenékről, sőt a távoli nyilt tenger számos helyén is tengeralatti édesvízi források bugyognak ki, melyeknek jelenlétét részint a mozgó tengerfelület, részint a fénysugarak törése azonnal elárulja. A martinschizzai tengeröböl vize a sok édesvízi forrástól hideg, sótartalma kevés. Érdekes, hogy Martinschizzán akárhol ásunk lyukat, tetszésünk szerint kaphatunk forrást.
Fiume városa forrásokban gazdag. A város területén van a Via Collegio mögötti patak, melynek egyik mellékforrása a m. kir. kereskedelmi iskola és a m. k. állami főgimnázium épületeinek határszélén lévén, a lejebb fekvő gimnázium épületét egészségtelenné teszi. Források vannak: a Fiumara-úton, az Ürményi-téren, a dom mellett, a Via del Municipion, Zichy-téren, a Brajdan, a Deák-úton, a népkertben és Ponsalban a Sotto ai Pioppi. Ez utóbbi forráspatak. A mondottak után látjuk, hogy az alsó lépcsőzeten a forrásvizek közel a tengerparthoz, vagy a tenger fenekén bugyognak ki, szóval ott, a hol a vízálló homokkő- vagy agyagpala-rétegek a krétamészkő alul kinyulnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem